Texas-méretű jég hiányzik a Jeges-tenger jégpáncéljából

 

Úgy tűnik, a sarkvidéki tengeri jég kiterjedése elérte éves felső határát az őszi és téli növekedés után.

A március 13-án elért szint a 2007-essel egyezik meg, így a hetedik legkisebbnek bizonyult, miután a NASA kielemezte a műholdfelvételeket – olvasható a NASA blogján. Az Északi-sarkvidék körüli óceán akár már 2030 nyarára jégmentessé válhat egy új tanulmány szerint.

A maximális kiterjedés idén 14,78 millió négyzetkilométert ért el, ez 860 ezer négyzetkilométerrel marad el az 1981 és 2010 közötti átlagtól, azaz az egyesült államokbeli Texas állam méretének megfelelő jég hiányzik.

A jég kiterjedése általában valamikor késő február, illetve kora április között éri el maximumát, majd elvékonyodik, és lecsökken tavasszal és nyáron, egészen addig, míg el nem éri a minimumát, jellemzően szeptemberben.

A szezonális erősödő és gyengülő ciklusokon túl mindkét szezonban zuhant a jég mennyisége az elmúlt 40 évben. A 2019-es maximumszint megszakította a rekordközeli alacsony szintek láncát, amelyeket 2015 óta lehetett megfigyelni, de ez nem feltétlenül jelenti azt, hogy a sarkvidéki jég elkezdett volna visszaállni a korábbi állapotra.

„A hőmérséklet valamivel átlag feletti volt, és jelentős jégmennyiség-vesztést tapasztaltunk a Bering-tengeren, de közel sem volt olyan drámai az idei tél az elmúlt évek rekordalacsony szintjeihez képest” – mondta Melinda Webster, a NASA tengeri jég tudósa.

Az utóbbi évtizedek emelkedő hőmérséklete szintén csökkentette a jégállományt. A több éves, vastagabb jég úgy viselkedik az olvadással szemben, mint egy bástya, a tenger többi részén viszont javarészt eltűnt a jégtakaró. Egy 2018-as tanulmány, amelynek szerzőcsoportját Rob Kwok a NASA kutatója vezette, megállapította, hogy a jég 70 százalékát szezonális jég alkotja. Tehát az a jég, amely télen keletkezik, el is olvad nyáron.

„A jéggel borított terület nagymértékű változásai az állandó jég csökkenéséhez köthetők.  A Jeges-tenger jégtakarójának nagyobb hányadát mára már a szezonális jég jelenti. Mivel ez a friss jég vékonyabb, és gyorsabban növekszik télen, ezért érzékenyebb az időjárásváltozásokra, emiatt másként reagál a jégtakaró, mint ahogy az korábban történt. Az nem feltétlenül igaz, hogy nem láthatunk majd új téli és nyári rekordalacsony szinteket a következő években, de magasabb szintű lesz a változékonyság is” – zárja Kwok.