Főoldal / Élet+stílus / Zöld
Hazánkban ugyan egyelőre nem tapasztaljuk, de világviszonylatban évről évre nagyobb problémát okoz a megfelelő mennyiségű édesvíz hiánya. Ma naponta több mint nyolcszáz ötévesnél fiatalabb gyerek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt a világon, Pápua Új-Guineán pedig az emberek napi jövedelmük felét költik ivóvízre.
A víz lesz várhatóan a 21. század legkritikusabb erőforrása: a Föld könnyen elérhető édesvízkészlete ugyan nem fogy, hanem állandó és mintegy 42 ezer köbkilométer, ám az elmúlt száz évben az egy főre jutó mennyiség mégis az egynegyedére csökkent – köszönhetően a népesség robbanásszerű növekedésének.
A felhasznált víz teljes egészében visszaforgatható lenne
Hazánk a világ számos más részéhez – és az európai átlaghoz képest is – viszonylag jó helyzetben van vízgazdálkodás szempontjából, habár a felhasznált vízmennyiség mintegy kétharmadát mi sem használjuk hatékonyan – különösen, ha figyelembe vesszük, hogy valójában a felhasznált vízmennyiség teljes egésze visszaforgatható és újra felhasználható lenne.
MTI-fotó: Balogh Zoltán
Szakemberek szerint a hazai fogyasztói magatartáson is lenne mit javítani. Tény, hogy a Kárpát-medence időjárási-földrajzi viszonyai miatt az elmúlt évszázadokban lehetett részünk árvízben, aszályban egyaránt, mégis mintha megfeledkeznénk a vízben szűkös időszakokról: a vízpazarlás visszafogására van szükség.
A Fővárosi Csatornázási Művek Zrt. Dél-pesti Szennyvíztisztító Telepe (MTI-fotó: Balogh Zoltán)
Magyarország jelentős édesvízkészletekkel rendelkezik – bőven ellát bennünket –, a mindennapok során tehát hajlamosak vagyunk szem elől téveszteni, hogy micsoda kincs birtokában vagyunk, amikor megnyitjuk a csapot, és abból tiszta ivóvíz folyik. Az egészséges, jó ivóvizet értéknek kell tekinteni, hiszen – közhely, de így van – víz nélkül nincs élet.
MTI-fotó: Balogh Zoltán
Az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer
A fejlett országokban – így nálunk is – a víztisztítási és csatornázási technológiák dacára a legnagyobb aggodalmat a lakosság számára a hormonhatású anyagok és a gyógyszermaradványok jelentik, illetve terjedőben vannak a jelenlegi vízkezelő technológiának ellenálló vírusok, baktériumok és egysejtűek is.
Veszélyt jelent az Állami Népegészségügyi és Tisztiorvosi Szolgálat szerint az antibiotikumrezisztens baktériumok vagy a rezisztenciát meghatározó genetikai anyagok elterjedése a környezetben. Ezen anyagok és kórokozók kimutatása új kihívások elé állítja az egészségügyi hatóságokat.
A magyar lakosság 96 százaléka vezetékes ivóvizet használ. A hálózati ivóvíz minőségét a szolgáltatók és a népegészségügyi hatóság is rendszeresen ellenőrzi: az ivóvíz az egyik leggyakrabban vizsgált élelmiszer.
Fotó: Központi Statisztikai Hivatal
Naponta nyolcszáz gyerek hal meg a víz hiánya miatt
A víz iránti kereslet jelenleg a világ legalább 36 országában messze felülmúlja a kínálatot: több mint hat és fél millió ember nem jut megfelelő vízforráshoz. Az ENSZ Gyermekalapjának (UNICEF) jelentése szerint 2040-re a világ minden negyedik gyermeke – nagyjából hatszázmillió – olyan térségben fog élni, ahol a vízforrások rendkívül szűkösek.
MTI/EPA/Divjakant Szolanki
Naponta több mint nyolcszáz, ötévesnél fiatalabb gyermek hal meg a szennyezett víznek és a higiénia hiányának betudható hasmenéses megbetegedések miatt – derül ki az UNICEF jelentéséből. A megfelelő vízellátás hiánya a gyerekeket olyan betegségeknek teszi ki, mint a kolera és a hasmenés.
Az elégtelen vízellátás számlájára írható betegségek következtében Afrikában, Ázsiában és Latin-Amerikában évente csaknem három és fél millióan halnak meg – többen, mint az AIDS és a közlekedési balesetek miatt összesen.
Tíz évet jósolnak
A UN-Water és az UNESCO – a népességnövekedés és az iparosodás nyomán emelkedő – vízszükséglet miatt a szennyvíz fokozott újrahasznosítására szólított fel. A két szervezet szerint részben a globális felmelegedés miatt a friss víz iránti kereslet 2030-ra 50 százalékkal is nőhet.
A gazdag országok a szennyvíznek nagyjából 70 százalékát tisztítják, de annak világszerte átlagosan 80 százaléka kerül a környezetbe kezeletlenül, néhány országban pedig több mint 90 százalék ez az arány. A szervezetek gyakran állítják követendő példaként a Nemzetközi Űrállomást (ISS), ahol évek óta ugyanazt a vizet használják mosáshoz és iváshoz.
Ahol a jövedelem fele megy el ivóvízre
Miközben Indiában jelent a legtöbb embernek gondot a tiszta ivóvíz hiánya, Pápua Új-Guinea, Egyenlítői-Guinea, Angola, Csád és Mozambik állnak annak a listának az élén, ahol a legnagyobb arányban érinti a lakosságot ez a probléma.
MTI/EPA/Mast Irham
Pápua Új-Guineán például, ahol a népesség 60 százaléka szenved emiatt, az emberek átlagos napi jövedelmük felét költik ivóvízre.
A globális helyzet mindazonáltal 1990-hez képest már sokat javult: azóta ugyanis 2,6 milliárddal emelkedett azok száma, akik hozzáférnek tiszta vízhez.
Víz nélkül élet sincs
A víz világnapjának megünneplését az 1992. évi Rio de Janeiró-i környezetvédelmi világkonferencián kezdeményezték a szakemberek, azért, hogy az emberek óvják, védjék környezetüket, ezen belül a Föld vízkészletét. Az ENSZ március 22-ét a víz világnapjává nyilvánította azért, hogy a kormányok, szervezetek és magánszemélyek figyelmét legalább évente egyszer ráirányítsa a víznek az életben betöltött rendkívül fontos szerepére.
MTI/EPA/Kurokava Dai