Megtalálták Tenea városát a görög régészek

 

Régészeti leletek is bizonyítják, hogy létezett a mitikus város, Tenea, amelyet az ókori leírások szerint trójai hadifoglyok alapítottak az időszámításunk előtti 12. vagy 13. században.

A görög kulturális minisztérium közleménye szerint a Peloponnészoszi-félszigeten, Khiliomodi falu közelében szeptember és október elején végzett ásatások során bebizonyosodott, hogy Tenea városa valóban létezett, ráadásul azon a helyen, ahol a fekvését korábban is feltételezték.

Khiliomodi mellett 2013 óta folynak ásatások, de eddig csak temetőkben kutattak a szakemberek. A kora őszi feltárások során bukkantak a település maradványaira, házfalakra, ajtónyílásokra, márvány padozatokra, kövezett utakra, cserépedényekre az időszámításunk előtti 4. századtól a késő római korig terjedő időszakból. Mintegy kétezer ritka pénzérmét is találtak, ami arra utal, hogy Tenea gazdag város volt.

Pauszaniasz 2. századi görög utazó és geográfus szerint Teneát a trójai háború túlélői alapíthatták, akiket Agamemnón, a közeli Mükéné királya ejtett foglyul. A városról Sztrabón ókori utazó, földrajzi író is említést tett.

Szokatlan leletek

A leletek között egy olyan aranypénz is található, amelyet azért tettek a halott mellé, hogy kifizethesse a túlvilágra szállítást. Egy vasgyűrű pecsétje pedig Szerápisz görög istent ábrázolja a trónon ülve, mellette Kerberosz, a háromfejű mitikus kutya, az alvilág őrzője látható.

Az egyik épület alapjai között egy cserépedényben két magzat maradványaira bukkantak. Ez a felfedezés meglepte a régészeket is, mert az ókori görögök rendszerint a városfalakon kívüli temetőkben földelték el halottaikat.

A régészek 2018 kora őszén tárták fel az ókori Tenea városát, amelyet eddig csak ősi szövegekből ismertek (Fotó: MTI/AP/Görög kulturális minisztérium)

Elnéptelenedett az egykor virágzó város

Eleni Korka ásatásvezető szerint az elveszett város polgárai feltűnően jómódúak voltak. Tenea valószínűleg a kereskedelemből élt, mert kulcsfontosságú ponton helyezkedett el olyan nagyvárosok között, mint Korinthosz és Argosz.

A régész szerint a kelettel és a nyugattal egyaránt kapcsolatot ápoló Teneának sajátos mintázatú, keleti hatást tükröző cseréptárgyai voltak. Az ott élőknek sajátos gondolkodásmódja is volt, amely vélhetően tükröződött a politikájukon is.

A város túlélte a szomszédos Korinthosz lerombolását időszámításunk előtt 146-ban, és a római uralom alatt is gyarapodott. A késő 4. századi gót invázió során komoly károkat szenvedett, majd két évszázaddal később, a szláv betörések miatt végül teljesen elnéptelenedhetett, és idővel a feledés homályába merült.

Folytatják a kutatásokat

Évtizedekig csak elvétve akadtak olyan leletekre, amelyek bizonyították volna a város létezését. 1846-ban egy férfialakot ábrázoló márványszobrot találtak, amelyet Tenea Kourosként jegyeztek fel, míg 1984-ben egy előkelő nő szarkofágját hozták a felszínre a régészek. Az ásatásvezető hozzátette, hogy a mitikus város és temetőinek feltárását az elkövetkező években is folytatják.