A tojásból valószínűleg éppen kikelt kígyó maradványait fedezték fel Mianmar területén. A hüllő 99 millió évvel ezelőtt, a kréta korszakban, a dinoszauruszok korában élhetett.
A leletről szóló tanulmány a Science Advances friss számában jelent meg. Michael Caldwell, a kanadai Alberta Egyetem tudósa elmondta: először bukkantunk ennyire fiatal kígyó maradványaira.
Az új fajnak a Xiaophis myanmarensis nevet adták, ami mianmari alkonyati kígyót jelent. Egy másik borostyánkövület egy nagyobb kígyó levedlett bőrét zárta magába. Egyelőre nem tudni, ugyanahhoz a fajhoz tartozik-e, mint a fiatal egyed.
A fosszíliák úgy maradhattak fenn, hogy az állatok beleragadtak a gyantába, ami megőrizte a bőrt, a pikkelyeket, a szőrt, sőt nem egy esetben egy állat egész testét is.
A kígyó fosszíliáját megőrző borostyánkő közel száz csigolyát, és a hozzájuk kapcsolódó bordacsontokat tartalmazza, a hüllő fejét nem. A maradványokat különösen nagy teljesítményű röntgensugárforrás segítségével elemezték, hogy a mai kígyókkal összehasonlítsák.
Az anatómiai jellemzők alapján úgy tűnik, a kígyók gerince nem sokat változott az elmúlt százmillió évben. A tudósok szerint a faj több tízmillió éven át létezhetett, mielőtt kihalt.
A borostyánkő belsejében talált növény- és rovardarabkák azt bizonyítják, hogy az állat erdőben élt. Ez az első lelet, ami a kréta korszak kígyóinak erdei élőhelyét bizonyítja, mivel a korábban megtalált maradványok folyókhoz, tengerekhez kötődő kövekben maradtak fenn.
A címlapfotó illusztráció.
