Egy nemzetközi kutatócsoport tagjai meggyőző bizonyítékokat találtak arra, hogy a Neander-völgyi emberek készíthették az első barlangrajzokat. Úgy vélik, hogy a Neander-völgyi ősembereknek a Homo sapienshez hasonló művészi érzékük lehetett.
A Neander-völgyi emberek is képesek voltak szimbolikusan gondolkodni
A Science című tudományos folyóiratban publikált tanulmány készítői három spanyolországi barlangban talált falrajzokat vizsgáltak meg, amelyeket több mint 64 ezer éve készítettek, nagyjából 20 ezer évvel azelőtt, hogy a Homo sapiens, vagyis a modern ember Európába érkezett.
Ez azt jelenti, hogy az egyebek között állatokat, pontokat és geometriai formákat ábrázoló jégkorszaki barlangrajzokat nem készíthette más, csak a Neander-völgyi ember, amely Európa egyetlen lakosa volt akkoriban. Ebből pedig az következik, hogy a képesek voltak szimbolikuson gondolkodni, akárcsak a modern ember.
Képünk illusztráció (MTI/EPA/Bizkaia tartomány tanácsa)
Az uránium-tóriumos módszer segített a pontos kormeghatározásban
A Southamptoni Egyetem és a Max Planck Evolúciós Antropológiai Intézet kutatói által vezetett vizsgálat során a szakemberek úgynevezett uránium-tórium kormeghatározási módszert alkalmazva állapították meg a festmények korát.
A barlangrajzokat egészen mostanáig teljes egészében a modern embereknek tulajdonították, és ha fel is merült a Neander-völgyi emberek esetleges szerepének lehetősége, annak vizsgálatát hátráltatták a pontatlan kormeghatározási technikák. Az urán és a tórium radioaktív bomlására alapozott kormeghatározási módszer azonban sokkal megbízhatóbb eredményekkel szolgál.
Kifinomult érzékre vallanak a most vizsgált rajzok
A Southamptoni Egyetem régésze szerint az általuk vizsgált festmények az eddig ismert legrégebbi barlangrajzok. Ez egy rendkívül izgalmas felfedezés, amely azt sugallja, hogy a Neander-völgyi ősemberek sokkal kifinomultabbak voltak, mint azt eddig róluk gondolták.
A spanyolországi barlangokból származó csaknem hatvan karbonátmintát elemző brit, spanyol és francia szakemberek szerint az ábrák elkészítéséhez kifinomult gondolkodásra volt szükség, egyebek között a helyszín kiválasztásához, a fényforrások megtervezéséhez és a festőanyagok összedolgozásához.
Alistair Pike, az egyetem professzora felidézte, nem sokkal azután, hogy a 19. században felfedezték a Neander-völgyi emberek első maradványait, úgy festették le őket, mint állatias, kulturálatlan, a művészetre és a szimbolikus gondolkodásra képtelen teremtményeket. Azonban értelemről tanúskodó szimbólumokat hagytak hátra, fontos helyeken. Erre az is utal, hogy egymástól 700 kilométerre lévő barlangokban fedezték fel az ábrákat, ezzel pedig bizonyították, hogy hosszú életű gyakorlatról volt szó.
