A gének befolyásolhatják a kockázatvállalásra való hajlamot

 

A gének befolyásolhatják a kockázatvállalásra való hajlamot egy nemzetközi kutatás szerint.

A Nature Genetics című szaklapban megjelent tanulmányukban a kutatók kiemelték ugyanakkor, hogy csakis a génjei alapján nem jósolható meg valakiről, mennyire fog kockázatvállalóan viselkedni. Ezt az is befolyásolja, hogy az adott személy hogyan nőtt fel, mit élt át és milyen példaképek álltak rendelkezésére.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balázs Attila)

Ikertanulmányok eredményei már korábban is jelezték, hogy a kockázatvállalás hajlama részben örökölhető. A Torontói Egyetem és az amszterdami Vrije Universiteit vezetésével végzett nemzetközi kutatás most összefüggést mutatott ki bizonyos génvariánsok és a kockázatvállaló viselkedés között.

Egymillióan vettek részt a tanulmányban

Az örökítőanyagban 124 eddig ismeretlen variánst azonosítottak, amelyek összefüggnek a kockázatvállaló viselkedéssel és a kockázatvállalásra való hajlammal.

A tanulmányban egymillióan vettek részt, akiknek egyrészt saját kockázatvállaló hajlamukat kellett felbecsülniük, másrészt a kockázatos viselkedésre vonatkozó, például dohányzásra, alkoholfogyasztásra, túl gyors autóvezetésre vagy a szexuális partner gyakori váltogatására vonatkozó kérdésekre kellett válaszolniuk. Emellett megvizsgálták és összehasonlították az egyének örökítőanyagát.

Bár két ember örökítőanyaga nagyon hasonló, mégsem azonos: az örökítőanyagban mindig vannak apró eltérésekkel rendelkező helyek, vagyis variánsok. Néhány ilyen variánst nagyszabású összehasonlító tanulmányok révén sikerült összefüggésbe hozni például bizonyos külső jellemzőkkel vagy betegségre való hajlammal.

Néhány éve a társadalmi viselkedést kutató tudományág is érdeklődik az ilyen tanulmányok iránt, hogy segítségükkel felkutassa a gének hatását a viselkedésre.

Meghatározták a kockázatvállalási hajlam genetikai szerkezetét

A jelenlegi kutatásban azonosított 124 variáns a kutatók elemzése szerint olyan géneket érint, amelyek leolvasása főként az agyban, annak elsősorban a döntési folyamatokért felelős régióiban történik.

Ezeknek a géneknek az elemzése alapján bizonyos ingerületátvivők – a gamma-amino-vajsav, vagyis GABA és a glutamát – kiemelt fontosságúak. Ezeket a neurotranszmitter-rendszereket eddig nem hozták összefüggésbe a kockázatvállalási hajlammal.

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Balogh Zoltán)

„Tanulmányunkkal meg tudtuk határozni a kockázatvállalási hajlam genetikai szerkezetét és megvizsgálni, mely helyeken található örökítőanyagunkban a kockázatos viselkedésre való hajlam” – mondta Pietro Biroli, a Zürichi Egyetem kutatója.

Kiemelte ugyanakkor: ez nem jelenti azt, hogy egy személy DNS-e alapján meg lehetne mondani, milyen rizikót vállalna egy bizonyos szituációban. Biroli utalt a környezeti tényezőknek a viselkedésre gyakorolt hatására.

Az eredmények alapján viszont a tanulmány alapul szolgálhat a genetikai variánsok és a környezeti tényezők közötti kapcsolat alaposabb vizsgálatához.

A címlapfotó illusztráció.