Látványos szupercella az Őrségben

 

Szupercella érte el az Őrséget Ausztria irányából még szombat délután. Szentgotthárdra is lecsapott, ahol felhőszakadás és jégeső kísérte a vihart. A légköri jelenséget az Időkép.hu farkasfai webkamerája is rögzítette.

Pár órával az első szupercella kialakulása után az előző nyomvonalát követve egy újabb szupercella alakult ki az ország nyugati csücskében. A gyönyörű struktúra ezúttal sem maradt el, amit felhőszakadás és a jégeső kísért.

Szupercella akkor alakul ki, amikor egy zivatarfelhő több légköri tényező megléte okán úgynevezett forgó feláramlással rendelkezik. A forgás oka leginkább a szél erejének és irányának magassági változása. A szupercellák szemmel is jól látható jellegzetességei közé tartozik egyrészt a csapadéktól jól elkülönülő feláramlás, a csapadékmentes, lencseszerű, kontrasztos felhőalap, valamint az elő- és hátoldali leáramlás.

A szupercella kialakulásának korai fázisában jelen lévő két ellentétesen forgó örvénypár egyre inkább eltávolodik egymástól, így létrejön egy, az óramutató járásával ellentétesen és egy, az óramutató járásával megegyezően forgó szupercella. Az esetek többségében csak az egyik marad meg: a mi féltekénken általában a ciklonálisan forgó szupercella folytatja útját a kettéválást követően.

Amikor egy forró, meleg periódust egy markáns hidegfront szakít meg, zivatarláncok jöhetnek létre. A zivatarláncok szabályosan rendezett viharfelhők, amelyek több kilométer hosszúságúak is lehetnek. Az ilyen láncokban kialakulhatnak fejlett zivatarfelhők is, amelyeket szupercellának nevezünk.

A szupercella hevesebb, mint egy átlagos cella vagy zivatarfelhő, és akár heves jégeső is kísérheti, és akár óránkénti 100 kilométeres széllökés és heves villámlás is előfordulhat. Az ilyen szupercellák kipattanásakor a meteorológiai szolgálat piros riasztást adhat ki.