Strandoláskor is fontos a tudatosság és a körültekintés

 

Egy friss jelentés szerint a több mint 20 ezer megvizsgált európai strand 85 százaléka kiváló minősítésű, és mindössze 4 százalék az, amit emberi fürdésre nem ajánlanak. Magyarországon az EU-s átlagnál is jobb a helyzet: a mintegy 230 minősített hazai fürdővíz 94 százalékban kiváló vagy jó, 3 százalékban pedig elégséges minősítést kapott az Országos Közegészségügyi Intézet összesítése alapján.

Bő egy hete tart a vakáció, és egyre többen veszik ki a szabadságukat is. Sokan szeretnek a nyári kánikulában feltöltődni a vizek mellett, legyen az szabadstrand vagy épített.

A Kossuth Rádió Napközben című műsorában elhangzott, hogy minden esztendőben fontos és megkerülhetetlen téma a vízminőség és a szolgáltatások javítása a hazai strandokon.

A szabadstrandokat minden évben ellenőrzik

A biztonságos fürdőzés alapvető feltételeihez tartoznak a jól látható, vízmélységet jelölő bóják, amelyeket például a Győr-Szol Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. munkatársai a parton összeszerelik, és azután kihelyezik a győri szabadstrandokra.

Győr közigazgatási területén belül az Aranypart 1. és az Aranypart 2. szabadstrand az a két helyszín, ahol közterületi vízről lévén szó fürödni lehet. A város területén belül minden más közterületen lévő tóban, vízben, csatornában szigorúan tilos és veszélyes is a fürdés – mondta Nagy Csaba, a Győr-Szol Győri Közszolgáltató és Vagyongazdálkodó Zrt. kommunikációs munkatársa. Megjegyezte, hogy nyitvatartási időben – június 1-je és augusztus 31-e között – szakképzett mentőőr, életmentő személyzet teljesít szolgálatot mind a két szabadstrandon. Ez pedig garancia a biztonságra.

Mivel a győri szabadstrandok évről évre szebbé és rendezettebbé válnak, és térítésmentesen vehetők igénybe, a turisták körében is egyre népszerűbb. A Győr-Szol Zrt. pedig mindent megtesz annak érdekében, hogy a legoptimálisabb módon készítse fel ezeket a létesítményeket a látogatók fogadására.

Nagy Csaba kitért arra is, hogy bár a vízminőség ellenőrzése nem a szolgáltató feladata, bármilyen rendellenes jelenségnél azonnal értesítik a járási hivatal népegészségügyi osztályát, akik ezt követően elvégzik a szükséges vizsgálatokat. Ám mint kiderült, erre eddig ritkán volt szükség.

A fürdési idény előtt a járási hivatalok népegészségügyi osztályai minden strandot ellenőriznek. Egy természetes fürdővizet általában négy alkalommal vizsgálnak meg. A levett vízmintákban két bakteriális paraméter jelenlétét vizsgálják, amelyek szennyvíz eredetű szennyeződésre és az ebből adódó egészségügyi kockázatokra utalhatnak.

Fürdőzők a Felső-Tisza legnagyobb strandján, Gergelyiugornyán 2009 júliusában (MTI-fotó: Balázs Attila)

A Felső-Tisza legnagyobb strandja Gergelyiugornyán (MTI-fotó: Balázs Attila)

A nem kijelölt helyeken való fürdőzés ezért sem javasolt. Ezeken a helyszíneken a balesetveszély mellett a víz minőségét sem ellenőrzik, így a fürdőzés higiéniai feltételei sem adottak.

Kiváló és jó minősítésűek a hazai szabadstrandok 

Varga Márta, az Országos Közegészségügyi Intézet (OKI) Vízhigiénés Osztályának osztályvezetője elmondta, hogy az éves összesítés alapján a szabad vizeknek a többsége kiváló vagy jó minősítést kapott. A 229 minősített fürdőhelynek a 94 százaléka ebbe a kategóriába esett. Összesen hét olyan fürdőhely volt, ahol kifogásolták a víz minőségét, és nem javasolták a fürdőzést.

Az osztályvezető elmondta, hogy különböző jelzésekkel értékelik a strandok vízminőségét: a kiváló minősítést jelzi a sötétkék, a zöld a jó, sárga a tűrhető, a piros pedig a kifogásolható. Ez az uniós térkép.  De az OKI honlapján is elérhető egy más típusú értékelés. A szezonminősítés megegyezik az európai unióssal, és összesen négy év adatait veti egybe.

Fontos a tudatosság és az elővigyázatosság 

A kiszűrhető baktériumokról elmondta, hogy a természetes fürdőhelyeken két baktérium jelenlétét igyekeznek minél hatékonyabban kiszűrni: az e colit és az enterococcust. Mindkét baktérium olyan, amely mind az emberi, mind az állati bélrendszerben megtalálhatók, tehát ezek a kórokozók a fekáliával vagy a szennyvízzel kerülhetnek a vízbe. A fürdővizekben leginkább az úgynevezett enteriális vírusok fordulnak elő, amelyek hányásos-hasmenéses megbetegedést vagy kötőhártya-, esetleg fülgyulladást okozhatnak.

Az osztályvezető megjegyezte, hogy a medencés fürdők esetén a fürdőzőknek van a legnagyobb felelőssége abban, hogy milyen minőségű vízben fürdenek. Míg a szabad vizeknél elmondható, hogy a víz sodorta oda a fertőzést, addig medencék esetében a kórokozók zömét a strandolók viszik be. Kiemelte, hogy a fertőzések elkerülése érdekében mindig zuhanyozzunk le, mielőtt megmártózunk a vízben. A mosdó használata után ez a lépés még fontosabb.

Kellő tudatossággal és odafigyeléssel valóban felüdülést jelenthet a nyári strandolás, és így nem kell számolnunk a látogatás után kellemetlen egészségügyi panaszokkal sem.