Száz év elteltével ideje felmutatni Bartók igazságát

 

1918-ban Bécsben az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek katonadalaiból rendeztek koncertet - Bartók Béla kísérte a népdalokat előadó Székelyhidy Ferencet. A 100. évfordulója alkalmából tart emlékestet a Hagyományok Háza Bartókék Bécsben - Katonadalok, 1918 címmel vasárnap a budapesti Zeneakadémián.

Az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek katonadalaiból rendezett 1918-as bécsi koncert 100. évfordulója alkalmából tart emlékestet a Hagyományok Háza Bartókék Bécsben – Katonadalok, 1918 címmel vasárnap a budapesti Zeneakadémián.

Bartók Béla Kodály Zoltánnal és Lajtha Lászlóval együtt 1916-ban egy osztrák zeneszerző és folklorista javaslatára kezdte el összegyűjteni a katonadalokat a kaszárnyákban. Ezt követően szintén Paumgartner ötlete volt az, hogy a hadiárvák javára szervezzenek az Osztrák-Magyar Monarchia népeinek katonadalaiból koncertet, és a korábbi együttműködés szellemében Bartókot kérte meg, hogy az előadás akkori magyarországi részét szerkessze -mesélte Kelemen László, a Hagyományok Háza főigazgatója.

Bartók Béla, a XX. század világhírű magyar zeneszerzője a zongoránál. A művész 1945. szeptember 26-án hunyt el New Yorkban. A felvétel készítésének pontos dátuma ismeretlen.MTI Fotó: Reprodukció

Bartók Béla, a XX. század világhírű magyar zeneszerzője a zongoránál  (MTI Fotó: Reprodukció)

Az 1918-as bécsi előadáson Bartók kísérte a népdalokat előadó Székelyhidy Ferencet, de azt is szerette volna, ha a Rákóczi mars és más magyar historikus énekek is megszólalnak. Ez azonban szóba sem jöhetett a Habsburg uralkodói pár védnökségével zajló koncerten, ahol minden dalnak, még Bartók szlovák kórusfeldolgozásainak is németül kellett elhangozniuk. A nagy sikert látva az előadást később Budapesten is megrendezték, de Bartókot félreállítva Haraszti Emilt és Kacsóh Pongrác operettszerzőt kérte fel a szervezőbizottság a bécsi műsor magyar változatának szerkesztésére – idézte fel Kelemen László.

A főigazgató hozzátette, hogy minderről Szalay Olga népzenekutató könyvében olvasott, ekkor ötlött fel benne, hogy száz év elteltével ideje felmutatni Bartók igazságát. Ezért is kapta ez a koncert a Bartók igazsága munkacímet – mutatott rá Kelemen László, kiemelve: olyan műsort terveznek, ahol a bartóki szándékok megvalósulhatnak, a bécsi koncert darabjai is elhangozhatnak, és mindezt körbekerítik a német népdalok helyett a szívünknek kedvesebb Kárpát-medencei népdalokkal, tóttal, románnal, cigánnyal, magyarral.

Az esten tehát Béla, Kodály Zoltán és Kodály Zoltánné Sándor Emma népzenei feldolgozásai szólalnak meg, kiegészítve a Kárpát-medencei nemzetiségek hagyományos népzenéjének legszebb darabjaival. Fellép Kelemen Barnabás és Kelemen Gáspár (hegedű), Kiss B. Atilla (tenor), Navratil Andrea, Pál Eszter és Sőregi Anna (ének), Szabó Péter (cselló), Agócs Gergely (ének, fujara), Balogh Kálmán (cimbalom), Borbély László, Czébely Bea, Lénárt Ágota és Pfeiffer Gyula (zongora), a Szent Efrém Férfikar, a Magyar Állami Népi Együttes zenekara Pál István Szalonna vezetésével, valamint az erdélyi Ördöngösfüzesről Hideg Anna (ének), Kalotaszegről pedig Lengyel László (ének).

A koncerten a háttérben első világháborús katonaképeket és némafilmeket vetítenek majd, korabeli és ismert katonanóták közös éneklését tervezik a közönséggel, valamint a dalokat tartalmazó füzetet is kiadnak.
“A bartóki út az egyetlen járható út: a Kárpát-medencei népek testvérisége” – hangsúlyozta a Hagyományok Háza főigazgatója, aki elmondta, hogy a tervek szerint Marosvásárhelyen is bemutatják majd a műsort.