Ismerjük ezeket a termékeket a reklámokból, a drogériákból, a gyógyszertárakból. Étrend-kiegészítőt szed a szomszéd, annak a gyereke és a barátnőnk is. De tudjuk-e, hogy mi is az, s hogy egyáltalán, szükség van-e a fogyasztásukra?
Az étrend- vagy táplálék-kiegészítők alig több mint 20 éve léteznek. Olyan, hagyományos étrend kiegészítését szolgáló élelmiszerek tartoznak ide, amelyek koncentrált formában tartalmaznak tápanyagokat (elsősorban vitaminokat, ásványi anyagokat) vagy egyéb táplálkozási/élettani hatással rendelkező anyagokat. Megjelenésükben jócskán eltérnek a hagyományos élelmiszerektől, ezek a leggyakoribb formák:
Pezsgőtabletta, az étrend-kiegészítők az egyik leggyakoribb megjelenési formája (Fotó: Shutterstock)
Mit tartalmazhatnak az étrend-kiegészítők?
Az étrend-kiegészítők egyrészt aktív komponenseket, más néven hatóanyagokat tartalmaznak, ezek felelősek a termékleírásban felsorolt jótékony hatásokért. A hatóanyagok mellett egyéb adalékanyagok is találhatók egy-egy ilyen szerben. Ezek elsősorban a hatóanyagok homogén eloszlását, felszívódását, a termék szebb megjelenését, kellemesebb ízét és illatát segítik elő. Az aktív komponensek kezdetben vitaminok és ásványi anyagok voltak, később megjelentek az omega-3 zsírsavak, a lecitin, a zsíranyagcserében részt vevő L-karnitin, és persze a különféle gyógynövényi komponensek is.
Ma már szinte számát sem tudjuk azoknak a hatóanyagoknak, amelyekkel a gyártók igyekeznek tovább gazdagítani a készítményeiket. Egy európai uniós szabályozás szerint a termékek jelölése, megjelenítése és hirdetése nem állíthatja/sugallhatja, hogy az étrend-kiegészítő betegségek megelőzésére, kezelésére alkalmas vagy ilyen tulajdonsága van. Csak azokról az összetevőkről állíthat kedvező hatást a forgalmazó, amelyek – pontosan meghatározva – szerepelnek az egészségre vonatkozó, engedélyezett állítások jegyzékében.
Mikor fogyasszunk étrend-kiegészítőket? Ha alapból kiegyensúlyozott és vegyes étrendet követünk, akkor az biztosítja a szervezet élettani működéséhez szükséges tápanyagokat (fehérjét, szénhidrátot, zsírt, vitaminokat, ásványi anyagokat és élelmi rostot), illetve a biológiailag aktív összetevőket is (antioxidánsok, L-karnitin, prebiotikumok, probiotikumok stb.). Vannak azonban olyan helyzetek – például szigorú diéta, stresszes-rohanó életmód, betegség utáni lábadozás –, amikor a megszorítások vagy a szervezet kimerült állapota miatt étrend-kiegészítő fogyasztására lehet szükség.
Ha a táplálkozásunk kiegyensúlyozott – nincs szükségünk táplálék-kiegészítőkre (Fotó: Shutterstock)
8 tipp az étrend-kiegészítők hatékony és biztonságos használathoz