A legrosszabb zöldség is jobb, mint bármi más

 

A tudatos fogyasztó egyre jobban figyel az élelmiszerek minőségére, származási helyére és összetevőire. Az hazai zöldség-gyümölcs fogyasztás előtérbe kerül a nyári időszakban, nem is szólva a biotermékekről, amelyeknek piaca dinamikusan bővül.

Nyáron jobban kívánjuk a gyümölcsöket és zöldségeket, azonban ezek fogyasztása során sok vegyszert vihetünk be szervezetünkbe. Mit tegyünk, ha tartunk a vegyszerektől, mégis sok zöldséget és gyümölcsöt szeretnénk fogyasztani?

Shenker-Horváth Kinga, a Magyar Dietetikusok Országos Szövetségének (MDOSZ) dietetikusa a Kossuth Rádió Napközben című műsorában elmondta, több élelmiszercsoporttal kapcsolatban is felröppentek a hírek, hogyha fogyasztjuk őket, milyen káros hatásokkal kell szembenéznünk.

Vásárlók és árusok a Fővám téri Nagycsarnokban (hivatalos nevén Központi Vásárcsarnok) 2013. március 26-án (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

A kép illusztráció (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Sokan úgy vélik, hogy a zöldségeken és gyümölcsökön megtalálható vegyszermaradékok miatt csökken az élelmiszer ásványianyag- és vitamintartalma, ezért inkább kerülik a fogyasztásukat. A dietetikus szerint azonban ezt az egész témát komplexen kellene kezelni. Véleménye szerint továbbra is van értelme és haszna ezeket az élelmiszereket fogyasztani, hiszen egy egészséges étrend szerves része a zöldség és gyümölcs fogyasztása.

Az MDOSZ új táplálkozási útmutatója, az okostányér többek közt megmutatja, hogy milyen mennyiségű zöldség és gyümölcs fogyasztása ajánlott. Ezeknek az élelmiszereknek a fogyasztása ajánlott, és kutatási eredmények is igazolják pozitív hatásukat – mondta Shenker-Horváth Kinga.

Az MDOSZ okostányér programjáról bővebben ide kattintva tájékozódhat.

A tápanyagérték a fontos

A dietetikus továbbá tájékoztatott: bár a tápanyagcsökkenés valóban egy létező jelenség, fontos tudni, hogy a legrosszabb minőségű zöldségnek és gyümölcsnek is nagyobb a tápanyagtartalma, mint bármely más élelmiszernek.

Ha tartunk a vegyszermaradványoktól, kérdés, hogy bioélelmiszert válasszunk vagy sem – mondta a szakember. Véleménye szerint az adott fogyasztónak számba kell vennie a lehetőségeit, hiszen nem mindenki engedheti meg magának, hogy bioélelmiszert vásároljon.

Fémeket viszünk be a szervezetünkbe?

Az Európai Unióban a gazdálkodás során gyakori a műtrágya használata, ami kadmiumot tartalmaz. Ez egy nehézfém, ami habár kicsi mennyiségben, de megmarad az élelmiszereken. Shenker-Horváth Kinga elmondta, vannak olyan egészségügyi kockázatokkal foglalkozó kutatások, amik a fogyasztás felől közelítik meg ezt a témát. Egy-egy ilyen kutatás során kiderült, hogy a felnőtt lakosság egy minimális részének szervezetében kimutatták a határértéket meghaladó mennyiségű fémeket. A szakember kiemelte: a kutatásban résztvevők minimális részéről van szó, tehát ez nem általánosítható.

Roszik Péter, a Biokontroll Hungária Nonprofit Kft. ügyvezetője elmondta, a biotermékek fogyasztása az előbb említett vegyszerproblémákra megoldást jelenthetnek. Közismert, hogy a biotermékek beltartalmi értékei magasabbak, mint az iparszerűen termelteké.

Az ügyvezető szerint fontos tudni, hogy a növényvédő szereket, amelyeket az iparszerű termelésben használnak, egyenként engedélyezik a hatóságok, azonban az emberek ezeket együtt fogyasztják a bevitt élelmiszerekkel. Szerinte így egy úgynevezett koktélhatás jön létre, amelynek egészségügyi hatásai nem mutathatók ki.

Shenker-Horváth Kinga hozzátette: jó cél lehet az, ha a bioélelmiszerek felé fordítják a vásárlókat, azonban a legfontosabb az, hogy megfelelő mennyiségű tápanyagot vigyünk be szervezetünkbe.