Platón először a nagyapjától hallott Atlantiszról, majd őt is sokáig foglalkoztatta, hol lehet ez a rejtélyes sziget. A legenda szerint a terület Poszeidón, a tenger istenének birtoka volt, amelynek lakóit a kapzsiság és a becsvágy miatt az istenek földrengéssel sújtották, majd a sziget elsüllyedt. A 16. században aztán számos kísérlet indult Atlantisz felfedezésére.
Platón ókori görög filozófus szobra Athénban (Fotó: Shutterstock/Aerial-motion)
Atlantisz. Az elveszett város, amely a popkultúrában is kiemelt szerepet kap, nem véletlenül, hiszen megannyi teória és misztikus elmélet fűződik hozzá. De létezett-e egyáltalán a Platón által leírt elsüllyedt birodalom? És ha igen, találhatunk-e rá bármilyen bizonyítékot – hangzott el az M5 Multiverzum című műsorában.
Sok helyen keresték Atlantiszt
Ami a legenda esetleges alapját illeti, semmilyen más bizonyítékot nem talált senki, mint a 20. században Santorini szigetét, holott sok helyen keresték a legendás Atlantiszt. Azért Santorini merült fel, mert ott volt éppen 3600 évvel ezelőtt – tehát jóval közelebb Platónhoz, mint ahogy ő maga írja – egy hatalmas vulkánkitörés, ami tényleg eget rengetően nagy volt.
Mi azt vizsgáltuk, hogyan nézhetett ki Santorini a híres minószi kitörés előtt. A korábbinál nagyobb méretű, kitágultabb tengeröböl jött létre, és a mi kutatásaink is segítettek megállapítani ennek az öbölnek a méretét. A kultúrtörténet során rengetegen sokfelé keresték Atlantiszt, de minden felvetés
hiszen nincs semmilyen igazi nyoma annak, hogy elsüllyedt volna, és nyom nélkül valahol a tenger fenekén lenne.
Ez így teljes képtelenség – magyarázta Karátson Dávid geográfus.
Ám rejtélyes történetekért nem kell az Égei-tengerig utaznunk, elég körbenéznünk Óbudán, ahol egy ókori temető titkaiba áshatjuk bele magunkat. Szó szerint.
Mintegy 6000 négyzetméter van megnyitva az aquincumi temetőben
A római korban a Bécsi út mentén húzódott az úgynevezett katonavárosnak az egyik legnagyobb temetője. Körülbelül 500–600 sírt tárhattunk fel eddig. Az aquincumi katonaváros nyugati temetőjében majdnem 6000 négyzetméternyi felület van egyszerre megnyitva.
A sírba a legtöbb esetben mellékleteket helyeztek. Szerencsés módon épp most bukkant elő egy sírból egy aranygyűrű, de találtunk már más értékes ékszereket, túlvilági útravalóul szánt ital- és ételmellékletek hordozóit: korsókat, tálakat, csészéket, üvegedényeket.
A Bécsi úti ásatás március óta tart
Nagyon sokszor találkozunk újszülöttek sírjával vagy várandósan elhalálozott nő sírjával, ahol úgynevezett üvegből készült kis szoptatóedények kerülnek elő – mondta Vámos Péter ásatásvezető régész.
Óbuda jól kutatott területnek számít, az elmúlt évtizedekben számos feltárást végeztek a környéken. A Bécsi úti ásatás március óta tart, ám a régészek szerint tartogat még meglepetéseket, és ki tudja, talán legközelebb egy elsüllyedt város is előkerül.
