Budapest utcáin sétálva akár 200 éves fák alatt is hűsölhetünk a nyári melegben. Viszont ezen fáknak egyre nagyobb viszontagságokkal kell megküzdeniük fennmaradásuk érdekében.
A Kossuth Rádió Napközben című műsorából megtudhattuk, hogy több még ma is fennmaradt matuzsálemi korú fát is József nádornak köszönhetünk, így például a Margitsziget egyik jellegzetes és ismert fáját is, a különleges 200 éves Ősplatánt, amelynek körmérete 6,5 méter, magassága pedig 40 méter.
Budapest legöregebb akácfája a Lánchíd pesti hídfőjénél (Fotó: MTI/Máthé Zoltán)
A Városliget parkosításának befejezése is hozzá kapcsolható, hiszen az 1813-as pályázattal egy igazán hasznos és kellemes mulatóhely kialakítását szerette volna elérni. A fásítási folyamat a Városligetben már 1755-ben elkezdődött, Heinrich Nebiem kertész vezetésével.
Ősi fákkal találkozhatunk még a Tabán parkban is, hiszen még mindig áll az a fekete eperfa, amit még Mária Terézia idejében ültettek, a selyemhernyó tenyésztés fénykorában.
Budapest még ma is élő, legöregebb fáját pedig a Gresham-palota előtt találjuk. Ez az akác már a Lánchíd, a Magyar Tudományos Akadémia építési munkálatait is nyomon követhette, illetve túlélt számos forradalmat és világháborút. A nyolcvanas évektől viszont már feltámasztott állapotában tekinthetik meg az arra járók.
Ez is bizonyítja, hogy a fák egyre nehezebben viselik a városi környezet viszontagságait, a légszennyezettséget, a sózást, az építkezéseket. A FŐKERT Nonprofit Zrt. munkatársai igyekeznek minél inkább karban tartani a fővárosban elültetett fákat, viszont a fennhatóságuk alá tartozó 2500 fa megfelelő fenntartása számukra is igazi kihívás, mivel egy adott fához csak 10 év elteltével tudnak visszatérni, az előírt 3-4 év helyett.
A 2016 óta zajló Tízezer új fát Budapestre! faültetési program keretében már kőris-, juhar-, hárs- és ostorfákat ültetnek, mivel ezek jobban bírják a mostani viszontagságos körülményeket. Azonban ezek a fák sem örök életűek, hiszen nehezen tolerálják a szárazságot és a sózást.
