Az izraeli hadsereg elkezdett lerombolni hétfő hajnalban Kelet-Jeruzsálemben engedély nélkülinek ítélt palesztin társasházakat - jelentette a Jediót Ahronót című újság honlapja, az ynet.
Kelet-Jeruzsálem Szur-Bácher nevű lakónegyedének határán, Vádi al-Humuszban rombolnak le a hadsereg munkagépei 12 olyan épülőfélben lévő társasházat, amelybe összesen 72 lakást terveztek, és mintegy 350 ember lakhelye lett volna.
Az izraeli legfelsőbb bíróság - több évig tartó pereskedés után - májusban hagyta jóvá a házak lerombolását arra hivatkozva, hogy ezek nem kapták meg az építési engedélyt az illetékes katonai parancsnoktól, és túl közel épültek a Kelet-Jeruzsálemet Ciszjordániától elválasztó biztonsági kerítéshez.
2011 óta a kerítés 250 méteres körzetében tilos építkezni, mert a kerítéshez közeli házakban megbújhatnak Izraelt támadni akaró palesztin fegyveresek. A régebben épült házakra ez nem vonatkozik, de új nem építhető ott. A lerombolandó épületek közül tizenegy még csak szerkezetkész volt, de a tizenkettedik már elkészült, és a földszintjén lakott 17 ember.
A házak az 1993-as oslói megállapodások értelmében az „A” és „B” zóna határán állnak. Az „A” övezethez tartozó részeken a Palesztin Hatóság (PH) felelős a civil és a biztonsági ügyekért, a „C” övezethez tartozókban az izraeli hatóságok, a „B” részeken pedig a palesztinok intézik a közigazgatást, és Izrael a biztonsági felügyeletet.
A kérdéses terület ugyan a B zónába tartozik, de mivel az elválasztó kerítés izraeli oldalán található, nem egyértelmű, hogy melyik oldal az illetékes az ottani építési engedélyek ügyében.
Az 1967-ben Jordániától elfoglalt Kelet-Jeruzsálemet Izrael 1980-ban annektálta, de az addig Kelet-Jeruzsálemmel közös területi egységet jelentő Ciszjordánia többi részét nem, ott továbbra is a katonai hatóságok civil ügyekért felelős parancsnoksága határoz a polgári ügyekről.
Izrael nagyon ritkán engedélyezi a kelet-jeruzsálemi építkezéseket, s a lakások tulajdonosai nem kapták meg az engedélyt sem a jeruzsálemi civil hatóságoktól, sem az 1967-ben elfoglalt területeken illetékes izraeli katonai parancsnoktól. A PH viszont engedélyezte a házak felépítését.
A májusi legfelsőbb bírósági ítélet után a már beköltözött lakók június 18-án kaptak 30 napos határidőt arra, hogy elhagyják az épületeket. Állításuk szerint most az a helyzet fenyegeti őket, hogy nem lesz hol lakniuk, miután lakáshiány van, és nagyon nehéz építési engedélyhez jutni.
„Izrael azért tagadja meg az építési engedélyek kiadását palesztinoknak Kelet-Jeruzsálemben, mert demográfiai harcot hirdetett ellenük. Az emberek nem akarnak feltétlenül engedély nélkül építkezni, de valahol kell lakniuk, és miután láttak egy kiskaput, beszerezték az engedélyt a Palesztin Hatóságtól” – mondta az ynetnek nyilatkozva Aviv Tetraszki, a Népek Városa nevű civilszervezet képviselője.
„Különösen kegyetlen ez az izraeli csökönyösség, ha még az „A” és „B” zónában is megakadályozzák ezt a megoldást” – tette hozzá.
