Ne tévesszük össze az óvatosságot a gyengeséggel – nyilatkozta John Bolton, az Egyesült Államok nemzetbiztonsági tanácsadója. Arra utalt, hogy Donald Trump amerikai elnök tíz perccel az indítás előtt lefújta a már jóváhagyott megtorló csapást Iránnal szemben, amelyet egy amerikai drón lelövése miatt kezdeményezett.
A két ország közötti feszültség azonban nem a drón lelövésével kezdődött, annak középpontjában valószínűleg a Hormuzi-szoros áll, ugyanis ezen a 40 kilométer széles átjárón keresztül bonyolódik a világ cseppfolyós gázforgalmának harmada, a kőolajforgalomnak pedig az ötöde. És feszültséget okoz az évtizede tartó szankciók Iránnal szemben, valamint az Egyesült Államok kilépése a többhatalmi atomalkuból.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Abedin Taherkenareh)
Az 1979-es iráni forradalmat követően az Egyesült Államok és Irán kapcsolata végletesen megromlott – emlékeztetett N. Rózsa Erzsébet Közel-Kelet-szakértő a Kossuth Rádió A nap kérdése című műsorában. Elmondta, a két ország között azóta sincs
A 2000-es évek elején pedig, amikor kiderült, hogy Irán képes lehet nukleáris fegyverek kibocsátására, az ENSZ Biztonsági Tanácsa szankciókkal sújtotta az országot.
A nukleáris egyezmény
Mint mondta, 2015-ben a világ nagyhatalmai, az 5+1-ek – Oroszország, Kína, Nagy-Britannia, Franciaország és Németország – és az Amerikai Egyesült Államok aláírta Iránnal együtt a nukleáris megállapodást. Az egyezmény célja annak a szavatolása, hogy az iráni nukleáris programot nem használják katonai célokra. A megegyezés azt is lehetővé teszi, hogy a nagyhatalmak ellenőrei felkeressék az iráni atomlétesítményeket – jegyezte meg.
A korábbi elnök, Barack Obama támogatta az egyezményt, és a szakértő szerint a probléma akkor kezdődött, amikor Donald Trump bejelentette kilépését a megállapodásból, amely 2018-ban meg is valósult.
Sokan támadták az egyezményt
A 2015-ös egyezményt az amerikai állampolgárok között is sokan támadták, mert úgy vélték, hogy ezzel nem oldódott meg a kérdés, mindössze eltolták annak időpontját, hogy Irán esetlegesen nukleáris fegyvereket állítson elő – erről már Magyarics Tamás Amerika-szakértő beszélt a műsorban. Szerinte itt nemcsak regionális kérdésről van szó, hanem a különböző nagyhatalmak és Irán szerepéről is a Közel-Keleten.
Haszan Róháni iráni elnök ugyanakkor néhány nappal ezelőtt bejelentette, hogy folytatja a nagyhatalmakkal 2015-ben megkötött nukleáris megállapodás előírásainak fokozatos felmondását, ha nem kap „pozitív jelzéseket” a többi aláírótól. Róháni kijelentette, ha a többi aláíró ország 60 napon belül nem védi meg Iránt az amerikai szankcióktól, akkor
amit a 2015-ös megállapodás tilt.
Az EU kiáll az egyezmény megtartásáért
N. Rózsa Erzsébet hozzátette, az Európai Unió határozottan kiáll a nukleáris egyezmény megtartásáért, és világszerte számos ország is azon a véleményen van, hogy az egyezmény jól működött, hiszen nemzetközileg ellenőrizhető volt Irán. Ugyanakkor ezen országok több cége az Egyesült Államok pénzügyi nyomására már felmondta az együttműködést Teheránnal.
