Árnyékkampányt folytat a Brexit-főtárgyaló Barnier

 

A Brexit-főtárgyaló Michael Barnier is a jelöltek között szerepel az Európai Bizottság elnöki posztjára – értesült a brüsszeli Politico. A francia politikus a brit kilépési tárgyalások lezárulta után egyfajta árnyékkampányba kezdett, uniós tagállamok vezetőivel találkozik, és beszédeket tart. A kérdés, hogy valóban indulna-e a posztért, és ha igen, megszerzi-e a francia elnök mellett más tagállamok vezetőinek a támogatását is.

Az Európai Unió jövőjéről, ezen belül kiemelten az unió 2019–2024-es időszakra szóló stratégiai menetrendjéről tanácskoznak az EU állam- és kormányfői a csütörtökön kezdődött uniós csúcson, Nagyszebenben.

Az informális találkozón az unió előtti kihívások mellett személyi kérdések is napirendre kerülhetnek. A Politico információja szerint Donald Tusk, az Európai Tanács elnöke a csúcson felszólít mindenkit, aki az Európai Bizottság elnöki posztjára pályázik, hogy álljon elő tervével, szeretne-e indulni a posztért.

 Zárt ajtók helyett nyíltabb versengés

Az Európai Bizottság elnökét hivatalosan a kormány- és államfőkből álló Európai Tanács jelöli minősített többséggel figyelembe véve az európai parlamenti választás eredményét. A jelöltet az Európai Parlamentnek is meg kell szavaznia.

Az unió első számú emberét 2014 előtt a választások után kialakult erőviszonyok függvényében a tagállamok kormány- és államfői zárt ajtók mögött választották ki. A jelölt kinevezéshez kellett az Európai Parlament többsége is.

A rendszer a legutóbbi, 2014-es választáson változott. Az úgynevezett Spitzenkandidat (csúcsjelölti) rendszer annyiban tette demokratikusabbá a folyamatot, hogy az Európai Parlament nagy frakcióinak előre meg kell nevezniük egy olyan politikust, akit az Európai Tanács jelölhet az Európai Bizottság élére, ha az adott pártszövetség nyeri a legtöbb mandátumot az EP-választáson. A jelölt jóváhagyásához szintén megkerülhetetlen az Európai Parlament többségi támogatása.

Ugyanakkor az Európai Tanácsot jogilag semmi sem kötelezi, hogy a legtöbb szavazatot szerző párt jelöltjét nevezzék a posztra. Bár átláthatóbb lett a kiválasztás folyamata, a rendszert még így is számos kritika éri, főleg a kisebb pártok részéről.

A csúcsjelöltek

Az EPP csúcsjelöltje a konzervatív néppárt frakcióvezetője Manfred Weber, akit a párt november 7-8-i Helsinkiben megrendezett kongresszusán választottak ki. A szocialisták jelöltje Franz Timmermans holland politikus, míg a liberálisok jelöltje Margrethe Vestager dán uniós biztos.

A parlamenti matematika szabályai alapján a két nagy párt vezetőjének van a legnagyobb esélye, hogy ő legyen az unió új vezetője, ám az erőviszonyokat átírhatja a május 23–26-i európai parlament választás eredménye.

A Politico becslése szerint az EPP szerzi a legtöbb mandátumot (169), de eredménye elmaradhat a 2014-estől (210). Hasonlóan a szocialisták is kevesebb mandátumra számíthatnak (149), mint öt éve (190). A két pártnak még a liberálisokkal együtt sem lenne meg a többsége. Manfred Weber esélyeit rontja, hogy a magyar kormányfő is megvonta támogatását a bajor politikustól.

Francia rendszerbírálat 

Emmanuel Macron francia elnök a napokban nyíltan elutasította a csúcsjelölti rendszert. Ezzel pedig megint utat nyitott az előtt, hogy EP-választásokat követően kemény vita kezdődjön az új bizottsági elnök megválasztásáról.

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Fotó: MTI/EPA/Stephanie Lecocq

Macron bejelentésével nyíltan szembehelyezkedett Angela Merkel német kancellárral, aki a csúcsjelölti rendszert támogatja. A francia államfő nemcsak a csúcsjelölti rendszert, de Manfred Weber elnökségét is ellenzi.

A francia államfő Köztársaság lendületben (LREM) pártja Újjászületés néven állít listát jelöltjeiből az uniós választásokra, és a várakozások szerint a liberális frakcióval együtt alakíthat frakciót, amely a Politico becslése szerint a harmadik legnagyobb pártszövetség lehet, 98 mandátummal.

A franciák nem szavazhatnak Weberre – idézte a francia elnök tanácsadóját a Politco. Michel Barnier kompromisszumos jelölt lehet, akit a Brexit-tárgyalások során sokan megismertek, és legalább annyira európai, mint francia, ami előnyére is válhat – fogalmazott a tanácsadó. A Politico szerint Barnier esélyei jelentősen nőhetnek, ha Macron mellett a szocialisták és a liberálisok egy része is kiáll mellette, ezzel pedig végleg meghiúsulhatnak Weber elnöki ambíciói.

A Brexit-tárgyalások után lett ismert

A Brexit elhúzódásával a britek is szavaznak majd az EP-választáson. Bár a kilépési megállapodásról megszülethet a döntés, az Európai Bizottság elnökének kiválasztásában Londonnak is beleszólása lehet.

Barnier a britek számára is elfogadható, személye biztosítékot jelenhet a kiválást követő időszakban a zökkenőmentes együttműködésre.

A 68 éves francia politikus 2006 és 2015 között volt az Európai Néppárt alelnöke. Korábban a külügyi és a mezőgazdasági tárcát is vezette Franciaországban, 1999–2004, majd 2010–2014 között pedig az Európai Bizottság tagja volt. 2016 októberében nevezték ki Brexit-főtárgyalónak. Ez idő alatt a politikus kiterjedt kapcsolatokat épített ki a tagállamok vezetőivel, amit most kiaknázhat.

„Az elmúlt két vagy három évben sok időt töltöttem a rendkívüli és összetett tárgyalások kezelésére” – mondta a politikus, aki elárulta az is, hogy megpróbálta megérteni, hogy a britek 52 százaléka miért voksolt a kilépésre.

A kilépési tárgyalások során Barniernek sikerült megőriznie az unió egységét, és ezt a francia politikus a felszólalásaiban ki is hangsúlyozza – írta a Politico.

„Sikerült egységet építenünk, ami nem a véletlen műve, egymást meghallgatva, közös válaszokat találva. Ezt a jövő kihívásainak kezelésében a későbbiekben is használhatjuk” – fogalmazott.

Tusk gyorsan lerendezné az átmenetet 

Sajtóhírek szerint a nagyszebeni csúcson Donald Tusk arra kéri az unió vezetőit, hogy tegyék szabaddá május 28-át, mert akkor egy újabb uniós csúcsot hívhatnak össze. Az EP-választások után két nappal már láthatóvá válnak az erőviszonyok.

Az Európai Tanács lengyel elnöke szeretné Jean-Claude Juncker utódlásának kérdését még júniusban lezárni. A luxemburgi politikus személyéről öt éve csak több hónapos egyeztetés után sikerült megállapodniuk az állam- és kormányfőknek.