Ma van az Európai Unió születésnapja

 

Május 9. az Európa-nap, amikor az Európai Unió tagállamaiban az EU létrehozásához vezető, történelmi jelentőségű Schuman-nyilatkozat évfordulójáról emlékeznek meg. Megtartásáról 1985-ben döntöttek az Európai Közösségek állam- és kormányfői, Magyarországon a 2005. évi XXII. törvény nyilvánította május 9-ét Európa napjává. Az ünnep alkalmából Budapesten és az ország több városában is programokat szerveznek.

Robert Schuman francia külügyminiszter öt évvel a második világháború európai befejeződése után, 1950. május 9-én vetette fel a mai EU elődjének tekinthető Európai Szén- és Acélközösség, a Montánunió létrehozását. „Ahhoz, hogy a békének meglegyen minden esélye, először egyetlen Európa kell. Immár nem puszta szavakra van szükség, hanem tettre, egy vakmerő és konstruktív akcióra” – jelentette ki, és hozzáfűzte, hogy a kezdeményezésből „születik majd meg Európa, egy szilárdan egybeforrt és erősen összeácsolt Európa”

Az integráció első lépcsőfokaként 1951. április 18-án írta alá Párizsban Franciaország, Németország, Olaszország, Belgium, Hollandia és Luxemburg a Montánunió-szerződést. Az első európai szintű megállapodást 1957. március 25-én az Európai Gazdasági Közösséget (EGK) és az Európai Atomenergia Közösséget (Euratom) létrehozó Római Szerződés követte. Az EGK-ból, közkeletű nevén a Közös Piacból nőtt ki fokozatosan az Európai Közösségek, majd az Európai Unió.

Érdeklődők az Európa-nap és Magyarország uniós csatlakozásának 12. évfordulója alkalmából rendezett fesztiválon a Margitszigeti Atlétikai Centrumban 2016. május 8-án. MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Érdeklődők az Európa-nap és Magyarország uniós csatlakozásának 12. évfordulója alkalmából rendezett fesztiválon a Margitszigeti Atlétikai Centrumban 2016. május 8-án.
MTI Fotó: Koszticsák Szilárd

Budapest, 2018. május 13. Egy nő karjára pecsételnek az Európa-napon a belvárosi Szabadság téren 2018. május 13-án. MTI Fotó: Mohai Balázs

Egy nő karjára pecsételnek az Európa-napon a belvárosi Szabadság téren 2018. május 13-án.  (Fotó: MTI/Mohai Balázs)

Fennállásának több mint fél évszázada alatt az EU rendkívüli sikereket ért el: biztosította, hogy tagországai békében éljenek, két nemzedékkel azelőtt még elképzelhetetlen mértékben emelte az életszínvonalat, határok nélküli egységes piacot és közös valutát teremtett, világméretekben is jelentős gazdasági hatalommá vált. Az EU-nak az utóbbi években ugyanakkor jelentős pénzügyi, gazdasági és szociális kihívásokkal kell szembenéznie, ezek közül legégetőbb a menekültválság.

Az Európai Unió 2012-ben megkapta a Nobel-békedíjat, mert az indoklás szerint hat évtizeden keresztül meghatározó szerepet játszott Európa békés fejlődésében, „a demokrácia és az emberi jogok elterjesztésében”, és 1989 után hozzájárult a kelet-európai államok stabilizálásához.

Magyarország kilenc másik ország társaságában 2004. május 1-jén lett tagja az uniónak, amely Bulgária és Románia 2007-es, valamint Horvátország 2013-as csatlakozásával 28 tagúra bővült. 2007-ben Lisszabonban írták alá az Európai Unió reformszerződését, a két évvel később hatályba lépett dokumentum a mélyebb uniós együttműködéshez és további bővítéshez egyaránt szükségesnek ítélt intézményi változtatásokat irányozza elő a számos elemében még hat országra szabott eredeti rendszeren.

Barcelona, 2008. május 10. Munkások terítik ki az Európa Unió zászlaját Antoni Gaudi szecessziós építész La Pedrera nevű lakóházának homlokzatán Barcelonában az Európai Unió születésnapja, az Európa-nap alkalmából. (MTI/EPA/Xavier Bertral)

Munkások terítik ki az Európa Unió zászlaját Antoni Gaudi szecessziós építész La Pedrera nevű lakóházának homlokzatán Barcelonában az Európai Unió születésnapja, az Európa-nap alkalmából. (Fotó: MTI/EPA/Xavier Bertral)

A Lisszaboni Szerződés mondja ki először, hogy a tagállamok kiléphetnek az unióból. Miután Nagy-Britannia 2016. június 23-án az EU-tagságról rendezett népszavazáson a kilépésre (Brexit) voksolt, a brit kormány 2017. márciusban hivatalosan elindította a brit EU-tagság megszűnésének feltételeiről szóló tárgyalássorozatot, aktiválva a Lisszaboni Szerződés erre vonatkozó 50. cikkelyét.

Európa napja – az európai himnusszal, zászlóval és a közös valutával együtt – az integráció legfontosabb jelképei közé tartozik, 2000 óta használatos az EU jelmondata is:

A nap alkalmából olyan rendezvényeket és fesztiválokat tartanak, melyek közelebb viszik Európát polgáraihoz, az unió népeit pedig egymáshoz. Az EU brüsszeli intézményei idén május 4-én, a luxembourgiak május 9-én, a strasbourgiak pedig május 19-én nyitják meg kapuikat a nagyközönség előtt.

A brüsszeli és a strasbourgi nyílt nap – a május 23. és 26. között megrendezendő európai parlamenti választásokra tekintettel – idén kiemelt figyelmet szentel a jövőnek.

Az ünnep alkalmából május 1. és 18. között Magyarországon tizenkilenc városban rendeznek programokat. A rendezvénysorozat témája lesz a Magyarországon május 26-án tartandó európai választás is. Május 12-én Budapesten egész napos fesztivált és hatodik alkalommal futóversenyt is tartanak, a rajt és a cél a fesztivál Szabadság téri helyszíne lesz. Az uniós csatlakozás 15. évfordulója alkalmából 15 kilométeres futást szerveznek, amely egyénileg és kétfős váltóban is teljesíthető. Az Európa-nap keretében ingyenes gyermek- és családi programokat, valamint koncerteket is szerveznek, a rendezvényt kvízekkel, játékokkal színesítik.