May: A kilépés halasztása nem oldana meg semmit

 

Theresa May brit miniszterelnök szerint a brit EU-tagság megszűnésének (Brexit) elhalasztása semmit nem oldana meg.

A konzervatív párti kormányfő a képviselői kérdések és azonnali miniszterelnöki válaszok szokásos szerda délutáni alsóházi félórájában – az ellenzéki Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn kérdésére, hogy garantálja-e a megállapodás nélküli Brexit elkerülését – kijelentette: az utóbbi időben benyújtott képviselői módosítások célja olyan helyzet előállítása, amelyben Nagy-Britannia nem lépne ki az EU-ból a törvényben is meghatározott március 29-i határnapon.

May szerint azonban ez nem oldaná meg a felmerült problémákat, valamikor mindenképpen eljön a döntés pillanata, és a döntési lehetőségek mindig ugyanazok lesznek: megállapodás nélküli Brexit, megállapodásos Brexit, vagy a Brexit elmaradása. A kilépés feltételrendszeréről az EU-val novemberben elért 585 oldalas megállapodást a londoni alsóház a múlt héten a modern brit parlamentarizmus történetében példátlan, 230 fős többséggel elutasította.

Személyes egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok vezetőit

Theresa May a parlamenti szavazás után személyes egyeztetésre hívta az ellenzéki pártok vezetőit a kialakult patthelyzet feloldása végett. A Munkáspárt – a legnagyobb ellenzéki erő – vezetője azonban nem hajlandó részt venni a kormányfő által felajánlott konzultáción mindaddig, amíg May nyilvánosan és hivatalosan ki nem zárja a megállapodás nélküli Brexit lehetőségét.

Theresa May azonban a szerdai vitanapon bírálta Jeremy Corbynt, amiért a személyes meghívás ellenére nem hajlandó tárgyalni vele a Brexit-folyamatról, jóllehet a múltban előfeltételek nélkül leült a tárgyalóasztalhoz a Hezbollah libanoni síita szervezettel, a Gázában hatalmon lévő Hamász palesztin radikális csoporttal, vagy az egykori Ír Köztársasági Hadsereggel (IRA), amely a legnagyobb britellenes katolikus félkatonai szervezet volt Észak-Írországban.

Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: EPA/Parliamentary Recording unit)

Theresa May brit miniszterelnök (Fotó: EPA/Parliamentary Recording unit)

Válaszában Corbyn kijelentette: az alsóházban többséget kaphatna egy olyan megoldás, amelynek alapján Nagy-Britannia egyfajta vámunióban maradna az Európai Unióval, és ezt a brit üzleti szektor is támogatná. A munkáspárti vezető feltette a kérdést, hogy Theresa May miért nem támogatja ezt a lehetőséget. A kormányfő szerint ugyanakkor az EU-val elért, az alsóházban viszont leszavazott megállapodás is lehetővé tenné a bürokratikus és egyéb akadályok nélküli exportot az EU-piacokra, úgy, hogy Nagy-Britanniának eközben önálló kereskedelmi politikája lehetne.

Jövő kedden tartanak vitanapot

Theresa May elsősorban a Brexit-megállapodás legsúlyosabban bírált eleméről, az ír-északír határellenőrzés visszaállításának elkerülésére szolgáló tartalékmechanizmusról (backstop) kezdeményezett egyeztetéseket az alsóházi frakciókkal, és e megbeszélések eredményeit az EU elé terjeszti. A jelenlegi tervek alapján a Brexit-megállapodásról és az ahhoz benyújtott újabb módosító indítványokról jövő kedden tart vitanapot és szavaz ismét az alsóház.

A módosítási indítványok között vannak olyanok, amelyek megtiltanák a kormánynak, hogy megállapodás nélkül léptesse ki az országot az EU-ból, és ennek érdekében előírnák a Brexit halasztását abban az esetben, ha a kilépés március 29-én esedékes napjáig nem sikerülne életbe léptetni valamilyen megállapodást a Brexit feltételrendszeréről.

Liam Fox brit külkereskedelmi miniszter azonban szerdán, a BBC rádiónak nyilatkozva kijelentette: a Brexit elmaradásának még súlyosabb következményei lennének, mint a megállapodás nélküli kilépésnek, mivel ez annak az ígéretnek a megszegését jelentené, hogy a parlament tiszteletben tartja a kilépésről hozott többségi népszavazási döntést.

Jelenleg a rendezetlen brit kiválás esélye látszik a legnagyobbnak

Minden korábbinál fontosabb most a felkészülés folytatása az Egyesült Királyság rendezetlen európai uniós kiválásának lehetőségére, a jelek szerint ugyanis ez az első számú forgatókönyv, még akkor is, ha a brit parlament alsóházának többsége ellenzi – hangoztatta Michel Barnier uniós Brexit-ügyi főtárgyaló szerdán Brüsszelben. Barnier rámutatott: nem akadályozza meg a megállapodás nélküli kilépést, hogy a londoni törvényhozás képviselőinek túlnyomó része ellene van, arra lenne szükség, hogy a többség felsorakozzon valamelyik megoldás mellett.

„Minden korábbinál fontosabb a felkészülés a kemény Brexit esetére, azonban én továbbra is remélem, hogy ezt sikerül elkerülnünk” – fogalmazott. Megerősítette emellett, a bennmaradó tagállamok ellenzik, hogy időkorlátot vezessenek be az úgynevezett ír-északír pótmegoldás alkalmazására. Kiemelte, hogy nem akarnák aktiválni ezt a rendelkezést a huszonhetek, pusztán biztosítékként szolgál, de ha időkorláthoz kötik, akkor pont ezt a funkcióját veszítené el.

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója. MTI/EPA Fotó

Michel Barnier, az EU Brexit-ügyi főtárgyalója. (Fotó: MTI/EPA)

Felszólalása során szokatlan módon nem franciául, hanem angolul beszélt a főtárgyaló az Európai Gazdasági és Szociális Bizottság ülésén, szakértők szerint akkor jár el így, amikor elsősorban az Egyesült Királyságnak szánja a mondanivalóját.

Michel Barnier egy friss lapinterjúban arra is figyelmeztetett, hogy az Egyesült Királyságnak megállapodás nélküli kilépés esetén is eleget kell tennie pénzügyi kötelezettségeinek, amelyek összegét sajtóhírek szerint a brit kormány 44 milliárd euróra becsüli.

Az Európai Bizottság szóvivője szerdán leszögezte, akár lesz megállapodás, akár nem, az EU minden tőle telhetőt meg fog tenni annak érdekében, hogy megelőzze az ír-szigeti kemény határellenőrzés visszaállítását. Margarítisz Szkínász ezzel kapcsolatban teljes támogatásáról biztosította Írországot a brüsszeli testület nevében. Elemzők szerint a mostani nyilatkozat jelentősen finomabb volt az előző napinál, amikor a szóvivő arról beszélt, hogy rendezetlen kiválás esetén „nyilvánvalóan” vissza kellene állítani a kemény határokat.

Csehország törvényt fogadott el a megállapodás nélküli Brexit esetére 

Ha Nagy-Britannia megállapodás nélkül lépne ki az Európai Unióból, Csehország a brit állampolgárokat meghatározott területeken 2020 végéig úgy fogja kezelni, mintha a szigetország továbbra is az EU tagja lenne. Ezt a cseh kormány törvényjavaslata biztosítja, amelyet szerdán fogadott el a cseh parlamenti alsóház.

A törvényjavaslatot még a szenátusnak is jóvá kell hagynia, s az államfőnek  aláírnia. Prágai vélemények szerint ez már lényegében formalitásnak tekinthető. Jan Hamácek kormányfő-helyettes és belügyminiszter korábban Prágában azt mondta, hogy „a törvényjavaslat elfogadása nélkül a Csehorszégban élő briteket a kiválás után úgy kellene kezelni, mint az unión kívüli idegeneket, ami problémás lenne.”

„Az új előírások szerint Prága olyan jogokat biztosít 2020 végéig az országban élő britek számára, mint amilyeneket a szigetország a területén élő cseheknek biztosít” – magyarázta a kormány kezdeményezését a miniszter. Csehországban jelenleg a belügyminisztérium kimutatása szerint mintegy 8000 brit állampolgár él, közülük mintegy ötezret érintene hátrányosan a megállapodás nélküli Brexit.

A Nagy-Britanniában élő és dolgozó cseh állampolgárok száma a miniszter szerint 40 ezer körül mozog. Más források szerint viszont megközelíti a százezret. „Ha nem fogadtuk volna el ezt a törvényt, veszélyeztettük volna a Nagy-Britanniában élő cseheket. Ezt semmiképpen sem akarjuk” – jegyezte meg Hamácek. Hangsúlyozta, hogy a cseh szabályozást a kölcsönösség elve alapján gyorsított eljárásban dolgozták ki. A parlament ugyanakkor felszólította a kormányt, hogy az ügyről még folytasson tárgyalásokat a britekkel.

Évi 40 milliárd fontjába kerülhet a megállapodás nélküli kilépés Londonnak

A Brit Iparszövetség (CBI) szerint London gazdaságának hosszú távon évente akár 40 milliárd font kárt is okozhat, ha a brit EU-tagság a kilépés feltételeiről szóló megállapodás nélkül szűnik meg. A CBI szerdán regionális összeállítást ismertetett arról, hogy számításai szerint az egyes brit gazdasági térségeket miként érintheti a megállapodás nélküli Brexit.

A szervezet szerint Londonban különösen súlyos gazdasági következményekkel járna a szabályozatlan brit kilépés az EU-ból, mivel a londoni gazdaság teljesítménye erőteljesen függ az akadálytalan hozzáféréstől az Európai Unió piacához.

A CBI modellszámításai azt mutatják, hogy megállapodás nélküli Brexit esetén a londoni gazdaság által megtermelt, reálértéken mért éves bruttó hozzáadott érték a következő másfél évtized végére 6 százalékkal lenne alacsonyabb a jelenlegi kereskedelmi feltételekkel elérthető szintnél. Ez 2034-re 40 milliárd font (15 ezer milliárd forint) éves gazdasági veszteséggel érne fel.