May lényegében újra az „A tervet” tette le a brit parlament elé

 

A nagypénteki egyezmény érintetlenségére, a szigetországban élő európaiak jogainak garantálására és az ír tartalékmegoldás ügyében további tárgyalásokra tett ígéretet Theresa May hétfői beszédében. Az eredetileg a Brexit B terveként beharangozott parlamenti felszólalása a kritikusok szerint semmivel sem mutatott többet a már elutasított kilépési megállapodásban foglaltaknál.

Alig egy héttel azután, hogy a brit alsóház elutasította a kilépési megállapodást, May hétfőn állt megint a parlament elé, hogy ismertesse a szerinte átdolgozott kilépési stratégiát. A legnagyobb brit közvélemény-kutató elemzése szerint a konzervatív brit választókörzetek 90 százalékában, köztük May választókörzetében is többségben vannak azok, akik szerint újabb népszavazást kellene kiírni.

Corbyn politikát váltott

A Munkáspárt vezetője, Jeremy Corbyn korábban mereven elzárkózott a második népszavazás lehetőségétől. Corbyn tiszteletben tartotta az első referendum eredményét, és úgy fogalmazott, hogy puha Brexittel,

a vámunióban maradva kell kilépni az unióból.

A pártján belül ugyanakkor többségben voltak az Európa-pártiak, és azok, akik támogatják a második népszavazás kiírását – mondta Egedy Gergely, a Nemzeti Közszolgálati Egyetem tanára a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

May a kinevezése óta azért dolgozik, hogy érvényesítse a 2016-os népszavazás eredményét (Fotó: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő részlege)

Corbyn bizalmatlansági indítványa – és egyúttal stratégiája is – új választás kiírására irányult, és most először nyújtott be a népszavazás megismétlésére irányuló kiegészítő javaslatot – tette hozzá.

„Ez nem kötelező érvényű, hanem inkább véleménynyilvánító népszavazás” – hangsúlyozta Pócza István, az Alapjogokért Központ vezető elemzője. Sem a kormányt, sem a parlamentet nem kötelezi arra, hogy a voksolással megegyező irányú döntést hozzon. A népfelség elvét tiszteletben tartva ugyanakkor Theresa May úgy döntött, hogy a szavazás eredménye felé indul tovább. Maynek a kinevezésétől kezdve az a feladata, hogy tárgyaljon és kivezesse az Egyesült Királyságot az Európai Unióból.

Az azóta sem egyértelmű, hogy a szavazópolgárokat megfelelően tájékoztatták-e, hogy pontosan miről szavaznak. Mivel kicsi volt a különbség a két lehetőség között, csak egy pillanatkép látható arról, hogyan áll a vita – tette hozzá.

Tényleg B terv a B terv?

A londoni elemzők többsége úgy látja, hogy nincs jelentős változás May elképzeléseiben. A kormányfőnek három munkanapja volt egy új terv benyújtására, amit ő megtett, viszont ez nem jelent elmozdulást, lényegében elmondható, hogy May B terve is az A terv – mutatott rá Egedy.

Az európai állampolgárok regisztrációs költségét ugyan elengedte, de ez nem jelent stratégiai elmozdulást. Azonban

újra elutasította a népszavazást és a kilépést is,

valamint utalt rá, hogy tárgyal a skótokkal, a walesiekkel, az északírekkel, és ezek fényében Brüsszellel is. Ennek az lesz a célja, hogy tartalékmegoldást keressen az északír–ír határ kérdésére, hiszen ha két évig nem születik megállapodás, akkor Nagy-Britannia vámunióba sodródik az Európai Unióval, ahonnan önként nem léphet ki – folytatta.

May elsősorban nem a Munkáspárttal való együttműködésre épít, hanem az északír képviselők támogatását próbálja megnyerni – tette hozzá az egyetemi tanár.

May egészen addig nem tud más kezdeményezést beterjeszteni, amíg meg nem állapodik az Európai Unióval. Ausztria és Románia elzárkózik a tárgyalások újranyitásától, ez pedig egyfajta „összeurópai színháznak” a része, amelynek az a célja, hogy minél jobban elmozdítsák a briteket az eredeti álláspontjuktól – reagált Pócza.

Még mindig ott a lehetőség, hogy ne március végén, hanem később lépjenek ki a britek – tette hozzá, majd elmondta: ehhez azonban az összes tagállam beleegyezése szükséges lenne.

A Munkáspárt belpolitikai tőkét kovácsolna a zűrzavarból (Fotó: MTI/EPA/Brit parlament videókészítő osztálya)

A megállapodás nélküli Brexit lenne a legrosszabb

Elképzelhető, hogy nem is lesz megoldás – felelte Egedy arra a kérdésre, hogy melyik fél fog előbb engedni az álláspontjából. A no deal-Brexitre, azaz a megállapodás nélküli Brexitre is készülnek a felek. Hallani különböző titkos tervekről is, hogy miképp lehet majd úrrá lenni a gazdasági zavarokon.

May különböző gazdasági megállapodásai a kilépés és az átmeneti időszak utánra vonatkoznának, de ha „élesedik” a „no deal-Brexit”, akkor egyre több ilyen szerződést kell majd aláírnia Maynek, aki most még csak Új-Zélanddal tárgyal, de ebben az esetben az uniós tagállamokkal is minél hamarabb meg kell állapodnia – reagált Pócza.

Ugyanakkor mindkét fél arra törekszik, hogy elkerülje a megállapodás nélküli Brexitet, amely gazdaságilag kezelhető,

politikailag azonban kezelhetetlen szituációt eredményezne,

és Theresa May lemondásával végződne, amely a pártját is a mélybe taszítaná – tette hozzá.

Nem feltétlenül hitelesebb Corbyn és a Munkáspárt politikája, hiszen nem vettek részt a többoldali egyeztetéseken, és jól láthatóan belpolitikai tőkét próbálnak kovácsolni egy olyan helyzetből, amely hátrányosan érintené az egész országot – mondta az elemző.