A Néppárt a kereszténydemokrata irányba „visszakozott”

 

„Európa a nemzetek Európája lesz, vagy nem lesz” – így fogalmazott Orbán Viktor az Európai Néppárt Helsinkiben zajló kongresszusán. A kétnapos politikai eseményt nagy várakozás előzte meg. Itt dőlt el, ki lesz a Néppárt csúcsjelöltje a jövő évi EP választásokon. Ugyanakkor sokan arra is számítottak, hogy a kongresszuson szóba kerül a Fidesz-KDNP kizárása a pártcsaládból. Akik ezt remélték: csalódniuk kellett.

Mindeközben Manfred Weber kétharmaddal verte versenytársát. Azt a finn politikust, aki a leghangosabban követelte a Fidesz kizárását a Néppártból. Az M1 Szemtől szembe műsorának stúdiójában Boros Bánk Levente a Médianéző ügyvezetője és ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász fejtette ki a véleményét az eredményekről és azok következményeiről.

Nem volt meglepetés Manfred Weber győzelme. Sokkal pragmatikusabb, felkészültebb volt az ellenfelénél, ám voltak liberális vágyak, amelyek ennek az ellenkezőjét, a finn kandidáns sikerét szerették volna – mondta a Médianéző politológusa.

Van egy olyan tétel, hogy egy „liberális puccs” következett be azzal, hogy Juncker – mint néppárti vezető – lett az  Európai Bizottság elnöke, mert a teljes „Juncker agenda” liberális vonalat képvisel. Ennek a liberális puccsnak vethet most véget Weber megválasztása. Webernek már a kampányvideója is láttatta, hogy nem csak az van, amit a liberális eszmék hordozói elképzelnek, hanem máshol, vidéken, a falvakban is van élet, a kisebb közösségekben is emberek élnek. A Néppártnak nem kell a liberálisoknál is liberálisabban viselkednie – fejtette ki Lomniczi.

A Weber-jelenség

Boros Bánk szerint a volt kommunista blokkban a nemzetben való gondolkodás, a konzervativizmus, a kereszténydemokrácia egymással összefüggő, koherens ideológiát alkot. Ezzel szemben Nyugat-Európában a magukat kereszténydemokratának, konzervatívnak vélt erőket is „megfertőzte” az a liberális véleménydiktatúra, ami például Magyarországon annak idején az SZDSZ képviselt.

Éppen emiatt nem lehet párhuzamba állítani a közép-európai konzervativizmust és a nyugati, hasonló jellegű konzervativizmust. Mindeközben Weber azért mégiscsak Bajorországból származik, a CSU politikusa, amely még a CDU-nál is konzervatívabb. Fontos és beszédes, hogy végül „őt emelték pajzsra”.

621 szavazóból 421-en szavaztak Weber mellett. A Weber-félék félnek a liberális erőktől. Féltik a Néppárt egységét, és félnek attól, ahogy a német kancellár olyan gesztusra „vetemedett”, hogy például a saját párttársa kezéből kivett német zászlót képes volt a kukába belehajítani.  Mintha össze akarná mosni a nemzetben gondolkodást a rossz emlékű nemzetiszocializmus ideológiájával. Ez a fajta kollektív bűntudat vezérelheti a konzervatívokat akkor, amikor nem mernek hozzányúlni egy témához – húzta alá az alkotmányjogász.

Nem a liberális demokrácia, hanem a jogállamiság a mérvadó

Komoly siker, hogy noha egy EP kampány kezdetén vagyunk, pártok, ideológiák fognak egymással szemben állni, mégsem egy liberális hátterű jelöltnek sikerült nyernie a Néppárton belül. Mégiscsak kereszténydemokrata gyökereken nyugvó közösségről van szó. Szint kellett vallania a pártnak. Szerencsére a kereszténydemokrata „visszafordulást” választotta az elsöprő többség, ezzel a döntésükkel pedig jó eséllyel tudnak majd szembeszállni a balliberális kihívóik ellen – emelete ki Boros Bánk Levente.

Orbán Viktor beszédében nagyon határozottan azt mondta, hogy  azért kell vállalnia az Európai Uniónak a  felelősséget, mert  az angolokat nem tudta megtartani az unió keretein belül, a migránsokat pedig nem tudta kívül tartani. Kérdés, mennyire számít most Amerikában a félidei választásokkor, hogy immáron ott is egy migránskaraván készül a déli határnál átjutni a kerítésen.

Trump és Weber sajtótájékoztatója abban volt azonos, hogy milyen ellenséges médiával találták magukat szemben.  Az Egyesült Államokban a liberális megmondóknak Trump bevándorláspolitikájával és demokráciafelfogásával van bajuk. Gyakorlatilag ugyanazokon a narratívákon vitatkozik az ottani liberális elit és az európai is – mondta a Médianéző szakembere.

Manfred Weber, a bajor Keresztényszociális Unió (CSU) politikusa (Fotó: MTI/Koszticsák Szilárd)

Webernek nem érdeke, hogy olyan témákat nyisson meg, amelyek megosztóak. Az Európai Bizottság elnökének nem kell Európa egészét képviselnie, míg a magyar köztársasági elnök a nemzet egységének a mindenkori képviselője.  A baloldal, a liberálisok és a zöldek a „sárkány három feje”, akikkel szemben nyugodtan pozicionálhatja magát egy leendő bizottsági elnök – elemezte Lomniczi Zoltán.

A Sargentini-jelentés és a Helsinkiben zajló kongresszus közötti időben Merkel nem csak látványosan meggyengült, de lényegében véve ma már kimondható: meg is bukott. Semmi sem garantálja, hogy a Merkel-féle liberális bevándorláspolitika lesz továbbra is az irányadó. Ezzel kinyílik Pandora szelencéje. az európai politikára is óriási befolyással lesznek a német változások.