Emmanuel Macron maga sem tudja, merre tovább

 

A francia elnök politikája „izmusokkal” nem meghatározható, hiszen – szakértők szerint – a közvéleményt próbálja követni. Eleinte az Egyesült Államokkal, jelenleg már Németországgal próbál összefogni. A közelgő európai parlamenti választások előtt azonban szüksége lenne határozott politikára.

Egyre fogy az idő a jövő év májusi európai parlamenti választásig. Bár plakátok még nem szegélyezik az utakat, a kampány már javában tart. Ez a választás azonban egészen másnak ígérkezik, mint a korábbiak voltak – vallja számos szakértő. Jelenleg a bevándorlásellenes és az azt pártolók feszülnek egymásnak: az egyik tengelyt Orbán Viktor és az olasz belügyminiszter, Matteo Salvini nevével szokták fémjelezni, a másikat pedig a német és a francia vezetőével.

Egy dologban azonban mindkét tábor egyetért: sorsdöntő voksolás következik, amely után alapvetően megváltozhat Európa.

Emmanuel Macron francia elnök korábban határozottan kijelentette, hogy semmilyen befolyással nem lesz politikájára az európai parlamenti (EP-) választás, népszerűségére azonban lehet – hangzott el az M1 Szemtől szembe című műsorában. Magyar Ágnes Zsófia Franciaország-szakértő elmondta, nem hogy befolyással lehet, de lett is Macron népszerűségére a kampány.

Ez is indokolja azt, hogy az elnök és stábja még inkább kapkodni látszik az EP-választások közeledtével – tette hozzá a szakértő.

Az elmúlt napokban a francia elnöke kijelentette, hogy ő sem haladókra, sem maradókra nem akarja szétosztani Európát – mondta Magyar Ágnes Zsófia, kiemelve: Macron egyértelműen a nacionalistákkal szemben kívánja megvédeni az „európai egységet”. Hozzátette: valóban látható, hogy Macron népszerűsége egyre inkább zuhan, főleg a nyári testőrbotrány óta.

Német bukás?

Angela Merkel német kancellár bukását egyre többen vizionálják. A népszerűségi mutatókat elnézve logikusnak is tűnhet ez a felvetés, azonban az EP-választások közelségét nézve ez már illogikus – hangzott el a műsorban. Ifjabb Lomnici Zoltán alkotmányjogász ennek kapcsán elmondta, hasonló a helyzet, mint Svédországban. Van a Svéd Demokratákhoz hasonlóan egy párt Németországban, az Alternatíva Németországért (AfD), ami önmagában politikailag elszigetelten működik. Az alkotmányjogász szerint a pártnak nincs saját médiafelülete, nincsenek saját települései, képviselői, és bár a Bundestagba bekerültek, nem rendelkeznek több évtizedes politikai háttérrel.

Ez igazi gyengeséget adhat a pártnak – hangsúlyozta. Hozzátette: érdemi politikai elmozdulás a mostani német felálláshoz képest nem következhet be akkor sem, ha új választásokat írnának ki.

Marseille, 2018. szeptember 7. Emmanuel Macron francia elnök fogadja Angela Merkel német kancellárt a marseille-i Pharo-palotánál 2018. szeptember 7-én. (MTI/AP/Claude Paris)

Emmanuel Macron francia elnök fogadja Angela Merkel német kancellárt a marseille-i Pharo-palotánál (Fotó: MTI/AP/Claude Paris)

Európai értelemben vett vezetés

A műsorban felvetődött a kérdés, miszerint van-e európai értelemben vett francia vezetés Németország nélkül vagy fordítva.

Macron teljes jelenlétét és elnöki szerepét a francia politikában – noha ő maga sem tudja, merre szeretne elindulni – nem lehet ignorálni. El kell ismerni, hogy a francia–német tengely működik, ha a franciák különböző elképzelésekkel állnak elő, majd azokat a németek finanszírozzák – fejtette ki Magyar Ágnes Zsófia.

A francia elnök és a német kancellár nemrég Marseille-ben találkozott, ahol Macron próbálta azt láttatni, hogy Angela Merkel elhelyezkedett az ő tengelyén. A francia elnök emellett a progresszívek üzenetét próbálja a legmélyebben becsatornázni szerte Európában, azonban – a szakértő szerint – ez egyáltalán nem sikerült.

Hozzátette: éppen ezért a későbbi német nyilatkoztatok sem erősítették meg azt, hogy Merkel beállt volna Macron elképzelései mögé.

Határozatlan francia politika

Felületesen, de megállapítható az a tény, hogy Macron külpolitikája nem teljesen határozott – mondta ifjabb Lomnici Zoltán. Mint fogalmazott, kormányzásának első ciklusában még az „Egyesült Államokra tette voksát”, most már Németországra. Az alkotmányjogász szerint a tények és az események is azt mutatják, hogy míg korábban Nicolas Sarkozy és Angela Merkel között nagy volt az összhang, most ez veszni látszik a német és francia fél között.

Magyar Ágnes Zsófia a műsorban kijelentette: Emmanuel Macron politikáját nem lehet „izmusokkal” meghatározni, hiszen a francia elnök saját maga sem tudja, merre viszi az irány. A közvélemény nagy mértékben befolyásolja őt, a társadalmi elvárások szerint próbál politizálni.