Újra pártelnökké választották Abe Sindzót

 

Abe Sindzó japán miniszterelnököt ismét, immár harmadszor megválasztották csütörtökön a kormányzó Liberális Demokrata Párt (LDP) elnökévé, és ezzel lehetőséget kapott arra, hogy ő legyen Japán történelmének leghosszabb ideig hatalmon lévő miniszterelnöke.

Az LDP tisztújító gyűlésén Abe kihívója Isibe Sigeru egykori védelmi miniszter volt. Abe főlényes győzelmet aratott: 553-en szavaztak rá, míg riválisa 254 szavazatot kapott. Abét harmadszor választották meg pártelnöknek, ami gyakorlatilag azt jelenti, hogy megtarthatja a miniszterelnöki tisztséget is. Abe Sindzót 2012-ban választották meg másodszor miniszterelnökké, és azóta a japán kormány élén áll. Ha a jövő novemberig is a posztján marad, megdönti Kacura Taró rekordját, akit a múlt század elején háromszor választották meg miniszterelnöknek, és összesen 2886 napot töltött a kormányfői székben.

Abe Sindzó, japán miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

Abe Sindzó, japán miniszterelnök (Fotó: MTI/EPA/Majama Kimimasza)

Az újraválasztott pártelnök a választást követőn azt mondta, hogy a tagsággal meg akarja vitatni a II. világháborút követően elfogadott, az Egyesült Államok égisze alatt született pacifista alkotmányt. Ez Abe egyik régi keletű célja. Az akkor elfogadott demokratikus alkotmányt a társadalom többsége támogatta, de sok konzervatív igyekszik helyreállítani Japánnak a  világháborút megelőzően képviselt értékeit, és az újabb alkotmányt az amerikaiak által rájuk erőltetettnek, az ország számára megalázónak tekintik.

A miniszterelnökre egyébként már a jövő héten nehéz feladat vár, mert Donald Trump amerikai elnökkel tartandó csúcstalálkozóján szóba kerül a japán-amerikai kereskedelmi kapcsolatokban megmutatkozó 69 milliárd dolláros többlet, aminek kétharmada a japán autóexportból származik. Washington növelni akarja az autók vámját, ami Tokió szerint súlyos csapást mérne kettőjük gazdaságára és a világkereskedelemre. Abénak egyben otthon fenn kell tartania a gazdasági növekedést. A kormányfő korábban radikális monetáris lazításból, fiskális élénkítésből és strukturális reformokból álló gazdaságpolitikát hirdetett meg, ez azonban kezdi kifulladás jeleit mutatni.

Donald Trump, amerikai elnök (Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi)

Donald Trump, amerikai elnök (Fotó: MTI/EPApool/Ota Kijosi)

Az országnak hatalmas államadóssága van, miközben egyre növekszik a gyorsan öregedő lakosság miatti szociális kiadás. Abe azt ígéri, hogy megreformálja a társadalombiztosítást. Tervei alapján az embereknek könnyebb lenne munkában maradni, a nyugdíjba vonulás korhatára pedig 65 éves kor fölé emelkedne. A kormányfő azt is ígérte, hogy az utóbbi idők természeti katasztrófáit követően nagyobb beruházásokat eszközölnének az infrastruktúrába, bár a nagyobb költekezés megnehezítené a költségvetés egyensúlyának fenntartását. Azt is mondta továbbá, hogy 2019 októberétől végrehajtja a forgalmi adó tervezett emelését a jelenlegi 8 százalékról tíz százalékra, ami azonban gondot okozhat a gazdaságnak, akárcsak az amerikai elnöknek a japán exportokat érintő protekcionista politikája.