EP-választás: erősödnek a migrációt ellenzők, hangolnak a bevándorláspárti erők

 

Az illegális bevándorlás lesz a fő témája a jövő májusi európai parlamenti választásoknak. A migrációellenesség uniószerte felerősödött, Magyarország és a többi V4-ország után Dániában, Ausztriában és Olaszországban is kormányprogramot dolgoztak ki a bevándorlás megállítására, és az őszi svédországi választásokon sem számíthatnak sok jóra a migrációt támogató erők.

A 2019-es európai parlamenti választásokig még körülbelül háromnegyed év van hátra. A migrációt ellenzők erősödése mellett hangolnak a bevándorláspárti erők is. A spanyol kormányfő, Pedro Sánchez Angela Merkel német kancellárral folytatott tárgyalásai után azt mondta, hogy minden uniós országban erősödik az iszlámellenesség és a rasszizmus, de vajon mit gondolnak a választók?

A bevándorlás révén egy közös, egész Európát érintő kérdésről dönthetünk 2019 szeptemberében. Sok elemző szerint eltérő lesz ez a voksolás az eddigiekhez képest. Egyre több olyan kormány van, amely a migráció ellen foglal állást, és a közvélemény-kutatások is azt mutatják, hogy a migrációellenes pártok népszerűbbek – hangzott el a Kossuth Rádió Ütköző című műsorában.

Mateusz Morawiecki lengyel miniszterelnök az Európai Parlament strasbourgi üléstermében 2018. július 4-én (Fotó: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)

Az Európai Parlament strasbourgi ülésterme (Fotó: MTI/EPA/Európai Parlament/Fred Marvaux)

A migráció megmutatta mekkora hatalommal bírnak az uniós intézmények 

Kiszelly Zoltán politológus szerint sok európaiban tudatosult az elmúlt években, hogy milyen hatalma van az európai uniós intézményeknek. A szakértő szerint a migrációs válság volt az, ami ezt legjobban szemléltette.

2015 előtt még sokan nem vették komolyan az uniót és az állampolgárokat érintő témákat, azonban a migráció megmutatta, hogy ha Brüsszel egy adott irányba elviszi a kontinenst, akkor az nagy változásokat hozhat az európai politikában, pláne akkor, ha rossz irányt vesznek az intézkedések – utalt az Európai Parlament és az Európai Bizottság intézkedéseire, döntéseire.

Határozottság és tehetetlenség

Egyik részről az erő és határozottság látszik, azonban a másik oldalon a tehetetlenség. Az elmúlt fél év inkább a határvédelemről szólt, azonban pont ma látott napvilágot az unió határvédelmi ügynökségének (Frontex) a jelentése, amelyből kiderült, hogy emelkedett a Görögországba érkező illegális bevándorlók száma – hangzott el a műsorban.

Tóth Erik, a Nézőpont Intézet elemzője szerint minden választópolgár érzékeli azt az alapvető problémát, ami megosztani látszik a nyugat-európai és kelet-közép-európai országok résztvevőit és politikai szereplőit.

Az elemző szerint az európai parlamenti választásokon a részvételi arány nem kulcskérdés, hiszen 1979 óta – amióta a választópolgárok közvetlenül választják meg a képviselőket – a részvételi arány folyamatosan csökken.

Az összeurópai, minden tagállamot egyfajta viszonyozási pontként érintő téma az illegális bevándorlás megállítására vonatkozó európai uniós szakpolitikák kérdése, illetve hogy ez a jövőben hogyan fog alakulni – fogalmazott Tóth Erik.

A bevándorlás elit politikai projekt

A Frontex szerint többen érkeznek Görögországba, de ez elmondható Spanyolországról is – mondta Kiszelly Zoltán. A bevándorlás egy elit projekt, ugyanis a politika azt látja, hogy a népességfogyást, az olcsó munkaerőt a bevándorlókkal lehet orvosolni és pótolni. Ezt nehéz elmondani az embereknek, hiszen a legfanatikusabbak is látják ennek árnyoldalát – tette hozzá a politológus.

Az alapvető probléma az volt a 2015-ös migrációs válság kirobbanását követően, hogy az egyes nyugat-európai politikai szereplők nem a gondok társadalmi mivoltát vagy törésvonalát eredményező magját próbálták meg a kezdeti időszaktól kezdve artikulálni. 2018-ban tartunk ott, hogy az az álláspont, amit Magyarország és a közép-európai országok képviselnek, vagyis hogy az illegális bevándorlást még az Európai Unió határain kell megállítani, most kezd elfogadott politikai állásponttá formálódni – mondta Tóth Erik elemző.