Magyar minta alapján: életbe lépett Horst Seehofer mesterterve

 

Egyre több országban szigorítanak az illegális bevándorlás szabályain. Legutóbb a francia parlament döntött úgy, hogy felgyorsítja a menekültkérelmek elbírálásának menetét, hogy gyorsabban kiszűrjék azokat, akik nem jogosultak a státuszra. Hasonló megfontolásból, magyar minta alapján hozták létre Németországban az első migránsközpontokat is.

A német CSU, CDU, SPD között létrejött koalíciós szerződés részét képezi az a megállapodás, hogy olyan központokat kell létrehozni, amelyekben – miután megérkeznek a migránsok – helyben döntenek a menekültstátuszukról – mondta az M1 helyszíni tudósítója. Hozzátette, amennyiben nem kapnak menekültstátuszt, visszaviszik őket hazájukba vagy abba az országba, ahol beléptek az Európai Unió területére.

Németországba igyekvő illegális bevándorlók az osztrák-német határ német oldalán fekvő Freilassingnál 2015. szeptember 17-én. (MTI/EPA/Marc Müller)

Németországba igyekvő illegális bevándorlók (MTI/EPA/Marc Müller)

Seehofer mesterterve

A kezdeményezést, amely része Horst Seehofer szövetségi belügyminiszter mestertervének, Angela Merkel német kancellár is támogatja.

Augusztus 1-jétől életbe is lépett a megállapodás, és megnyíltak az első úgynevezett ANkER központok, amelyek a megérkezés, a döntés és a visszafordítás elvén működnek, és csak ideiglenes tartózkodási helyet jelentenek a migránsok számára – hangzott el az M1 reggeli műsorában.

Miért csak Bajorország?

Bajorországban hét ilyen központ jött létre és kezdte meg működését, a többi német tartomány egyelőre elzárkózik. Elsősorban azért bírálják ezeket a centrumokat, mert szerintük „gettósodásra” adnak lehetőséget és a bűncselekmények számának növekedésétől is tartanak.

Horst Seehofer ezért úgy döntött, személyes találkozókat szervez a többi tartomány belügyminisztereivel, hogy rábeszélje őket a hasonló központok létrehozására.

Friedland, 2016. április 4. Szíriai menekültek érkeznek a friedlandi fogadóállomásra a közép-németországi Göttingen közelében 2016. április 4-én. Ettől a naptól fogva az Európai Unió és Törökország között március 18-án megkötött megállapodás értelmében a görög hatóságok által elutasított menedékkérőket és a menedékjogi kérelem benyújtásától elzárkózó illegális határátlépőket visszaküldik Törökországba, az EU-tagországok pedig cserében átvesznek Törökországtól ugyanannyi szíriai menekültet, amennyit a görög szigetekről visszaszállítanak Törökországba. (MTI/EPA/Swen Pförtner)

Szíriai menekültek egy németországi fogadóállomáson (Fotó: MTI/EPA/Swen Pförtner)

A belügyminiszter szerint azért is fontos, hogy minél több ANkER központ létrejöjjön, mert ezek magukba foglalják azt a humanitárius szükségletet, amelyet a bevándorlás Németország és Európa számára jelent. Ugyanakkor a társadalom integrációs képességét és a biztonsági helyzetet is szem előtt tartják.

Franciaország is szigorított

A franciák is jelentősen szigorítottak a szabályokon. Kimondják, hogy 90 napig kell őrizetben tartani egy bevándorlót, és 6 hónap alatt kell dönteni a menekültstátuszáról. Ellentétben Németországgal, ahol ez az időtartam másfél év – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász.

Szerinte az új szabályok Franciaországban visszatartó erőként hathatnak a bevándorlásra, de úgy véli, ez egyfajta PR-kampány is, és a jelenlegi francia elnökkel nem lesz igazán szigorú migrációs politika.

Megjegyezte, Németországban talán Horst Seehofer az egyetlen politikus, aki kitart a szigorúbb migrációs politika mellett. Az általa meghatározott mesterterv arra is kitér, hogy akit már a korábbi Eurodac rendszerben regisztráltak, automatikusan visszaküldik a határról.