Szijjártó: Veszélyes az ENSZ migrációs csomagja

 

Kiegyensúlyozatlan és veszélyes dokumentum az ENSZ globális migrációs csomagja – jelentette ki Szijjártó Péter Brüsszelben hétfőn, az uniós külügyminiszterek egynapos tanácskozásának szünetében magyar újságíróknak. Beszélt arról is, hogy Ukrajna súlyosan megsértette a kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályt.

A külgazdasági és külügyminiszter a migrációval kapcsolatosan a latin-amerikai és karibi országokkal (CELAC) folytatott ülést megelőzően kijelentette, minden egyes dokumentum, minden egyes nemzetközi szervezeti döntés, amely a migrációs folyamatokat gerjeszti, ellentétesek Európa biztonsági érdekeivel.

Mint elmondta, felvetődött, hogy Magyarország az amerikai döntéshez hasonlóan már a tárgyalási folyamatból kilépjen, végül azonban a maradás mellett foglalt állást, mert ez lehetővé tette a javaslatok előterjesztését.

A tárgyalások során azonban bebizonyosodott, hogy a többségben lévő afrikai és latin-amerikai országok, amelyek közül több a migráció kibocsátó országai közé tartoznak, olyan befolyással bírnak a dokumentum összeállítására, hogy bármifajta javaslat vagy módosító indítvány hiábavalónak bizonyult, ezért a kormánynak arra tesz javaslatot, hogy Magyarország a dokumentum elfogadási folyamatában már ne vegyen részt – mondta.

A legtöbb területen és az ENSZ-ben is jó az együttműködés a latin-amerikai országokkal, de a migrációs kérdések alapvető megítélésében nincs egyetértés – tette hozzá. Kijelentette, a tárgyalások során Magyarország ismételten világossá tette, hogy semmifajta migrációs elosztási folyamatban nem kíván részt venni.

„Magyarország akkor tud rendelkezésre állni, ha arról folyik egyeztetés, hogy az illegális bevándorlókat milyen módon tartsuk kívül az Európai Unión, vagy milyen módon küldjük őket vissza” – fogalmazott.

Líbia határait is védeni kell

Kiemelte, Magyarország továbbra is kulcskérdésnek tartja, hogy az unió Líbia irányából csökkentse az Európába irányuló migrációs nyomást. Mint hangsúlyozta, ennek érdekében meg kell védeni Líbia déli határait, hogy „ne használhassák átjáró házként” az országot az embercsempész-hálózatok, valamint északon meg kell akadályozni, hogy migránsok tömegével szálljanak hajóra és vállalják az életveszélyes tengeri utat.

Ezzel összefüggésben megjegyezte, Magyarország fontos, új fejleménynek tekinti, hogy Olaszország világossá tette: a civil szervezetek által fizetett, „illegális bevándorlókkal megrakott hajók” nem használhatják az ország kikötőit. Arra emlékeztetett, hogy a visegrádi országok 35 millió eurót (mintegy 11 milliárd forint) ajánlottak fel arra, hogy Líbia déli határát meg lehessen védeni.

Szijjártó Péter kiemelte, hogy Ukrajnáról bebizonyosodott: az egyik leginkább féltve őrzött európai értéket, a kisebbségek védelmére vonatkozó jogszabályt súlyosan megsértette. Kijelentette: Ukrajna semmibe veszi nemzetközi kötelezettségvállalásait, a NATO felkészülési tervét és az Európai Unióval kötött társulási megállapodást, így Magyarország számára elfogadhatatlan, hogy ezek ellenére Kijev elvárja, hogy ugyanúgy haladhasson tovább az európai integráció útján.

Magyarország komolytalannak tartja, hogy az ukrán kormány nem volt képes nyolc hónap alatt sem elérni azt, hogy az ukrán parlamentben szavazást tartsanak a kérdésről, holott a törvény megszavazásakor ez sikerült. Ezek alapján nehéz lemérni, hogy hiteles-e az ország kormányának európai integrációra vonatkozó célkitűzése – közölte.

Hozzátette, Magyarország megerősíti azon álláspontját, hogy mindaddig nem tudja támogatni az ukrán európai, illetve euroatlanti integráció továbbvitelét, ameddig az uniós elvárásoknak megfelelően nem módosítják az oktatási törvényt.

A kolumbiai és a perui külügyminiszterrel tárgyalt Szijjártó Péter 

Az EU- Latin-Amerika külügyminiszteri találkozó margóján Kolumbia és Peru külügyminiszterével, María Ángela Holguín Cuéllarral és Néstor Francisco Popolizio Bardalesszel tanácskozott Szijjártó Péter.

A külgazdasági és külügyminiszter kiemelte: Magyarország határozottan támogatta és támogatja a két ország OECD-integrációját.

Emlékeztetett, a három ország a közelmúltban kölcsönösen megnyitotta nagykövetségeit: magyar nagykövetségek kezdték meg működésüket Bogotában és Limában, a két dél-amerikai ország pedig közös képviseletet nyitott Budapesten.

A tanácskozáson megállapodtak az ösztöndíjkeretek növeléséről is. Ennek értelmében negyven kolumbiai és húsz perui hallgató kezdheti meg tanulmányait jövőre Magyarországon.

Szijjártó Péter kitért arra is, hogy a dél-amerikai kontinens egyedi természeti viszonyai miatt a vízellátás mindig komoly kihívást jelent, így a magyar vízgazdálkodási megoldások iránti igény további növekedésére számítanak.