Komoly viták várhatók a NATO-csúcstalálkozón

 

A NATO-tagországok állam- és kormányfőinek csúcstalálkozója szerdán kezdődött. Magyarországot Orbán Viktor miniszterelnök képviseli. A megbeszélésen részt vesz Donald Trump is, és úgy tűnik, hogy az Egyesült Államok több országra, főként Németországra próbál nyomást gyakorolni, hogy növelje a védelmi kiadásait – derült ki az M1 Híradójából.

A csúcstalálkozó első napján stratégiai irányokról döntenek, ez alkalommal arra keresik a megoldást, hogy a NATO-t érő keleti, illetve déli fenyegetések közül melyikre helyezzenek nagyobb hangsúlyt – mondta az M1 tudósítója. A keleti fenyegetéseket a balti országok és Lengyelország tekintik veszélyesebbnek, a szövetség déli tagországai pedig az Afrika és Közel-Kelet felől érkező migrációs hullámot és a terrorista fenyegetettséget tartja kockázatosabbnak.

Vélhetően a déli fenyegetésre fognak nagyobb hangsúlyt fektetni, mivel a korábbi évek során már felléptek a keleti veszélyekkel szemben.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár (b3) és Donald Trump amerikai elnök (j3) találkozója munkareggeli keretében a brüsszeli amerikai nagykövetségen a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének kezdete előtt, 2018. július 11-én. Trump mellett Mike Pompeo amerikai külügyminiszter (j2) és James Mattis amerikai védelmi miniszter (j). (MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár és Donald Trump amerikai elnök találkozója a brüsszeli amerikai nagykövetségen (Fotó: MTI/AP/Pablo Martinez Monsivais)

Átalakul a parancsnoki struktúra is, logisztikai parancsnokságot hoznak létre Németországban, amely azt a célt szolgálja majd, hogy a NATO szükség esetén minél hamarabb reagálni tudjon. Ennek keretében harminc napon belül harminc gépesített alakulatot, harminc repülőszázadot és harminc hadihajót vethetnek be a szövetség készletéből.

A NATO főtitkára, Jens Stoltenberg szerdán reggel már megbeszélést folytatott Donald Trump amerikai elnökkel. A tanácskozáson Stoltenberg arról próbálta meggyőzni Trumpot, hogy a dolgok jó irányba haladnak, minden tagállam az elmúlt évben sokkal többet költött védelemre, mint korábban, és csak 2024-re kell elérni azt a döntést, amely szerint a tagállamoknak a GDP-jük 2 százalékát kell védelmi kiadásokra fordítaniuk.

Trump azonban továbbra is komoly feltételeket szabna Németországnak, arra szólította fel, hogy költsön többet többet védelemre. Azt is kijelentette, egyfajta hitelnek tekinti azokat az összegeket, amelyek befizetésével egyes országok elmaradtak, és a mielőbbi, egy összegben való visszafizetését sürgette.