A NATO meggyengülése költséges lenne Macron szerint

 

A francia elnök szerint a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése - közölte szerdán a párizsi államfői hivatal az észak-atlanti szövetség brüsszeli csúcstalálkozójának megkezdése után.

A csúcsértekezlet egyik témája a tagországok védelmi költségvetése, miután Donald Trump amerikai elnök többször kijelentette, hogy az Egyesült Államok európai partnereihez képest jóval nagyobb mértékben járul hozzá a NATO tevékenységéhez. A közlemény arra is kitért, hogy Macron a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjére Moszkvába utazik, ahol orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal is megbeszélést folytat. Franciaország válogatottja bejutott a döntőbe.

Trump és Merkel „nagyon jóban” van

Az amerikai elnök a problémák ellenére „nagyon jónak” nevezte a kapcsolatát Angela Merkel német kancellárral szerdán kétoldalú találkozójukat követően, amelyre a brüsszeli NATO-csúcstalálkozó margóján került sor. „Nagyon-nagyon jó kapcsolatunk van a kancellárral. Fantasztikus a viszonyunk Németországgal” – hangoztatta Trump a közös sajtóértekezleten, amelyen tájékoztatása szerint a katonai költségvetés növeléséről, kereskedelmi kérdésekről és az általa délelőtt élesen bírált Északi Áramlat-2 orosz gázvezetékről is szó volt. „Úgy gondolom, hogy a kereskedelmünk és sok más dolog is növekedni fog” – fogalmazott.

Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Alekszisz Ciprasz görög és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (első sorban b-j) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely)

Emmanuel Macron francia államfő, Angela Merkel német kancellár, Alekszisz Ciprasz görög és Orbán Viktor magyar miniszterelnök (első sorban b-j) a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Botár Gergely)

Merkel arról számolt be, hogy ezen témák mellett a migrációról és a jövő heti amerikai-orosz csúcstalálkozóról is egyeztettek, és leszögezte, hogy várakozásokkal tekint a további tárgyalások elé Trumppal, az Egyesült Államok ugyanis továbbra is fontos, jó partnere Németországnak. Trump délelőtt az Északi Áramlat-2 tervezett megépítése kapcsán úgy vélekedett, hogy Németország Moszkva „túsza”, amelyet „teljes mértékben Oroszország irányít”, miután az energia 60-70 százalékát Moszkva biztosítja számára, illetve „rendkívül helytelennek” nevezte, hogy miközben országa óriási összegeket költ Európa védelmére, Németország „hatalmas olaj- és gázüzletet köt Oroszországgal, és dollármilliárdokat fizet évente”.

A szakemberek ugyanakkor rámutattak: az orosz kőolaj és földgáz mindössze 20 százalékát teszi ki a német energiamixnek, az egyébként Európa-szerte is sokak által bírált földgázvezetéket pedig magánvállalatok finanszírozzák. Heiko Maas német külügyminiszter később leszögezte: Németország nem túsza sem Oroszországnak, sem az Egyesült Államoknak. „Mi vagyunk a szabad világ egyik garantálói, s ez így is fog maradni” – hangoztatta, hozzáfűzve, hogy Berlin a 2024-es céldátumáig 80 százalékkal tervezi növelni katonai kiadásait, ami szerinte elismerésre méltó előrelépés.

Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Donald Trump amerikai elnök és Theresa May brit miniszterelnök a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének első napján, 2018. július 11-én (MTI/AP/Geert Vanden Wijngaert)

Trump délután Emmanuel Macron francia államfővel is egyeztetett, és ezt követően mindketten az országaik közötti kiváló kapcsolatot dicsérték. A rövid közös sajtókonferencián Macront megkérdezték, hogy ő is úgy gondolja-e, hogy Németország Oroszország “túsza”, amire azt válaszolta, hogy nem. A francia államfői hivatal eközben közleményt adott ki, amelyben hangsúlyozták, Macron szerint a NATO meggyengülése hosszú távon költségesebb lenne a tagországok számára, mint a védelmi kiadások növelése.

Arra is kitértek, hogy Macron a labdarúgó-világbajnokság vasárnapi döntőjére Moszkvába utazik, ahol orosz kollégájával, Vlagyimir Putyinnal megbeszélést folytat. Franciaország válogatottja bejutott a döntőbe. Egy névtelenséget kérő francia tisztségviselő szerint a találkozón Trump “személyes elkötelezettségét” fejezte ki Európa iránt, és “inkább pozitív, konstruktív” üzeneteket fogalmazott meg, ami arra utal, hogy nincs szakítás a transzatlanti viszonyban.

Jelentősen növekedik a védelmi hozzájárulás

Jelentősen és folyamatosan növekedik a tagállamok a védelmi hozzájárulása, a hidegháború óta most a legmagasabb az európai és globális védelemre fordított kiadások összege – jelentette ki a NATO főtitkára Brüsszelben, a katonai szövetség kétnapos csúcstalálkozójának első munkaülését követően szerdán. Jens Stoltenberg azt mondta, hogy a tisztességes tehermegosztás megerősíti a szövetséget, hitelességét, a tagállamok közötti szolidaritást és szükség esetén gyors reagálási képességét. A tagállamok elkötelezték magukat amellett, hogy javítsák a védelemre fordított költségek és a felelősség megosztásának egyensúlyát – fűzte hozzá.

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Jens Stoltenberg NATO-főtitkár a NATO kétnapos brüsszeli csúcsértekezletének nyitóülésén 2018. július 11-én (MTI/EPA/Olivier Hoslet)

Tájékoztatása szerint nyolc tagország – az Egyesült Államok mellett Észtország, Görögország, Nagy-Britannia, Lettország, Litvánia, Lengyelország és Románia – várhatóan már idén teljesíti azt a 2024-ig szóló célkitűzést, amely szerint a tagállamok bruttó hazai termékük (GDP) két százalékát a védelmi kiadásokra fordítják. A NATO-tagországok állam- és kormányfői megállapodtak a szövetség parancsnoki struktúrájának megerősítéséről, amely hozzájárul ahhoz, hogy a jelenleginél rövidebb idő alatt legyen megvalósítható a csapatok és katonai eszközök Észak-Amerika és Európa közötti utánpótlása és európai mozgathatósága – közölte a NATO főtitkára Brüsszelben szerdán, a kétnapos csúcstalálkozó első munkaülését követően.

Jens Stoltenberg elmondta, hogy a parancsnoki struktúra megerősítése révén az évtized végén szükség esetén 30 gépesített zászlóalj, 30 repülőszázad és 30 csatahajó 30 napon belül vagy akár ennél rövidebb idő alatt bevethető lesz az eddig 90 napos határidő helyett. A struktúra megerősítésének részeként az észak-amerikai és az európai szövetségesek közötti szorosabb kapcsolatért felelős parancsnokságot hoznak létre az amerikai Norfolkban, valamint az európai csapatmozgás összehangolásáért felelős központ jöhet létre Németországban – tette hozzá.

Magyarország is többet költ majd

A nemzetközi biztonsági rendszert keleti és déli irányból érő folyamatos kihívások miatt Magyarország növeli hozzájárulását a NATO erőfeszítéseihez – közölte a külgazdasági és külügyminiszter szerdán Brüsszelben, a kétnapos NATO-csúcstalálkozó szünetében magyar újságíróknak nyilatkozva. Szijjártó Péter kijelentette, Magyarország folyamatosan növeli hozzájárulását ahhoz is, hogy a NATO ereje növekedhessen. Ennek érdekében az ország átfogó haderőreformba kezdett, aminek nyomán regionális szinten versenyképes hadsereg jön létre. A kapacitások modernizálását Magyarország elkezdte, a Magyar Honvédség új helikoptereket szerez be mintegy 100 milliárd forint értékben.

Trump megduplázná az elvárt szintet?

Az amerikai elnök felszólította a NATO tagállamait, hogy emeljék védelmi kiadásaikat a bruttó hazai termékük (GDP) 4 százalékára, a korábbi hivatalos elvárás duplájára – közölte szerdán Rumen Radev bolgár államfő a szövetség brüsszeli csúcstalálkozójának szünetében. „Trump elnök szólalt fel először, és felvetette, hogy nem elegendő a GDP 2 százalékára növelni a katonai költségeket, hanem 4 százalékot kellene elérni” – mondta sajtóértekezletén Radev, hozzátéve, hogy felszólalása után Trump elhagyta az üléstermet.

Rumen Radev bolgár államfő (b) és Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnök beiktatásán Ankarában 2018. július 9-én (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

Rumen Radev bolgár államfő (b) és Orbán Viktor miniszterelnök Recep Tayyip Erdogan újraválasztott török elnök beiktatásán Ankarában 2018. július 9-én (MTI/Miniszterelnöki Sajtóiroda/Szecsődi Balázs)

„A NATO nem tőzsde, ahol biztonságot vásárolhatsz magadnak, hanem szuverén országok uniója, akiket a stratégiai célok és a közös értékek egyesítenek. Az amerikai elnöknek ugyanakkor abban igaza van, hogy minden tagállamnak ki kell vennie a részét a terhekből a mai bizonytalan, növekvő fenyegetésekkel teli világban” – jelentette ki a bolgár államfő. Újságírói kérdésre válaszolva arról számolt be, hogy az ülés hangulata „nem volt a legkellemesebb”, mindenki azon töprengett, vajon mennyire gondolhatta komolyan Trump, amit mondott.

Az amerikai Fehér Ház egyik szóvivője később megerősítette, hogy Donald Trump a védelmi kiadások elvárt szintjének emelését sürgette, és elmondta, az elnök erről már a tavalyi NATO-csúcson is beszélt. Sajtótájékoztatóján megkérdezték erről Jens Stoltenberg NATO-főtitkárt, aki úgy vélekedett, hogy először a hivatalos, jóváhagyott elvárásoknak kell eleget tenni, márpedig a szövetségesek jó úton haladnak efelé. A NATO tagországai 2014-ben vállalták, hogy tíz éven belül a GDP-jük 2 százalékára emelik védelmi kiadásaikat, de ezt a szintet akkor mindössze három ország – az Egyesült Államok, Nagy-Britannia és Görögország – érte el. Idén ez a szám nyolcra fog nőni Észtországgal, Lengyelországgal, Lettországgal, Litvániával és Romániával.