Elvitte a víz az EU-Japán csúcsot

 

Elhalasztják az Európai Unió és Japán közötti e heti csúcstalálkozót a kelet-ázsiai országban több mint száz emberéletet követelő heves esőzések miatt: az Európai Bizottság illetékes szóvivője arról számolt be, hogy a szerdára tervezett brüsszeli csúcsértekezlet helyett július 17-én Tokióban ülnek össze az uniós intézmények vezetői Abe Sindzó japán kormányfővel – jelentették be hétfőn Brüsszelben.

A találkozón várhatóan aláírják az Európai Unió és Japán közötti szabadkereskedelmi megállapodást. A japán miniszterelnök hétfőn lemondta európai és közel-keleti útját, hogy felkeresse országában a katasztrófa sújtotta helyszíneket. A legfrissebb hírek szerint 112 halálos áldozata és 80 eltűntje van a heves esőzéseknek Japánban, miközben tízezrek kényszerültek elhagyni otthonukat az áradások és földcsuszamlások miatt.

Abe Sindzó, japán miniszterelnök (MTI/EPA/Jiji Press)

Abe Sindzó, japán miniszterelnök (MTI/EPA/Jiji Press)

Japánban és az EU 28 tagállamában csaknem 640 millió ember él, a felek együttesen a világgazdaság közel 30 százalékát teszik ki, részesedésük a világkereskedelem teljes forgalmából megközelíti a 40 százalékot. Japán az Európai Unió hatodik legnagyobb exportpiaca, a japán kivitelnek pedig a harmadik legfontosabb célpontja az EU. A szerződés, melyről 2013 tavaszán kezdődtek az egyeztetések, szélesebbre nyitja a japán piacot az uniós mezőgazdasági export előtt, ahogy számos más ágazatban is bővíti a kiviteli lehetőségeket.

Ezen megállapodást két részre bontották annak elkerülése érdekében, hogy megismétlődjön az EU-Kanada szabadkereskedelmi szerződés 2016-os ratifikálásakor fellépő helyzet, amikor a folyamat majdnem meghiúsult a belgiumi Vallónia tartomány ellenállása miatt. Az Európai Bíróság egy ítélete szerint az uniós kereskedelmi szerződések rendelkezéseinek túlnyomó többsége az EU kizárólagos hatáskörébe tartozik, ezekhez elég a tagállamok kormányait tömörítői tanács és az Európai Parlament jóváhagyása. A nemzeti és regionális parlamentek ratifikálása csak azokhoz a pontokhoz szükséges, amelyek a külföldi beruházásokra, illetve a befektetők és az államok közti vitarendezésre vonatkoznak, ezeket pedig az új modell értelmében egyszerűen kivágják a megállapodásokbó, és külön fogadják el.