Vasárnap migrációs minicsúcsot rendeztek Brüsszelben. A találkozót Jean-Claude Juncker, az Európai Bizottság elnöke hívta össze. Nem először próbálják megoldani az európai vezetők a migrációs válságot. A EU tagországai közül egyre többen vannak azon a véleményen, amit a magyar kormány a kezdetektől hangoztat, vagyis hogy meg kell fékezni az illegális bevándorlók áradatát, és meg kell védeni az unió külső határait.
A bevándorlási krízis három évvel ezelőtt kezdődött, 2015-ben egymillió migráns vonult át fél Európán, leginkább Németországba tartottak. A kezdeti lelkesedést a nyugat-európai államokban is mostanra felváltotta az aggodalom.
Az Orbán-kormány még abban az évben lezárta a magyar–szerb határt, és ezzel az úgynevezett balkáni migrációs útvonalat. Ennek nyomán a sokkal veszélyesebb Földközi-tengeri útvonal vált aktívvá. Ahol szinte naponta indították útnak az embercsempészek az illegális migránsokkal teli csónakokat. A civil szervezetek mentőhajói által kimentett migránsokat az olasz kikötőkbe vitték.
Az uniós intézmények vezetői a tömeges bevándorlást zorgalmazták, és közösítették ki azokat, akik ennek a veszélyeire figyelmeztettek. Az elmúlt három évben összesen 29 migrációs hátterű terrorista csapott le Nyugat-Európában. Ezekben a merényletekben több mint 330-an meghaltak és 1300-an megsebesültek.
Ugrásszerűen nőtt a migránsok által elkövetett bűncselekmények száma, jellemzően a nemi erőszak, kiskorúak elleni erőszak, gyilkosság. Az illegális bevándorlás végül az Európai Unió történetének egyik legsúlyosabb válságához vezetett.
Összetört az európai egyesült államok álma
Brüsszelben csak közös, minden tagországra érvényes megoldást tudtak elképzelni, amelynek alapját egy kötelező betelepítési kvóta képezte. Eszerint a nyugati országok által behívott illegális migránsokat letelepítenék azokba az országokba is, amelyek a kezdetektől ellenezték a migráció ösztönzését. Erről azonban mindeddig egyetlen uniós csúcson sem tudott érdemi megegyezés születni. Brüsszel fenyegeti, zsarolja a migrációt ellenző országokat. Uniós források megvonása, szavazati jog elvétele, ezzel kell szembenézzen, aki nem akar illegális bevándorlókat befogadni.
Elsőként a visegrádi országok csoportja állt ki határozottan amellett, hogy nem lehet másokra ráerőltetni a már nem kívánt tömegeket. A legkijózanítóbb sokaknak Nagy-Britannia uniós kiválása volt, amely egyszer és mindenkorra összetörte az európai egyesült államok álmát. A britek népszavazáson mondtak nemet például arra, hogy mások döntsenek a sorsukról, mások határozzák meg, kiket engedhetnek be a határaikon.
Az időközben lezajlott választásokon Európában rendre a migrációt ellenző pártok kapták meg a társadalom támogatottságát. Az új olasz kormány például minden korábbinál keményebben lép fel a bevándorlással szemben.
„Az illegális bevándorlók gyöngyélete véget ért, készüljenek csomagolni, mert távozniuk kell. Nem elég, ha azt elérjük, hogy kevesebben jönnek, fel kell gyorsítani a kitoloncolást” – mondta Matteo Salvini olasz belügyminiszter, aki pár napra rá megtiltotta a migránsokat szállító NGO-hajóknak a kikötést az olasz partoknál, ezzel pedig újabb óriási feszültség robbant ki az unióban.
Csak a közös megoldást fogadnák el
A kialakult válságért leginkább felelősnek tartott német kancellár és az Európai Bizottság – csaknem háromévnyi kudarc és tehetetlenség után – továbbra is csak a közös megoldást fogadja el. Ugyanakkor egyre többen, például a V4-ek és Ausztria, Bajorország, Olaszország, Dánia és Bulgária is követeli az unió külső határainak védelmét.
