Éles feszültségek jellemezték az idei G7, vagyis a legfejlettebb ipari országok csúcstalálkozóját, az Egyesült Államok és európai partnereinek a nézeteltérései miatt, a kereskedelmi védővámok és a klímavédelem terén. Donald Trump amerikai elnök a találkozó vége után visszavonta a résztvevők közös, kompromisszumos zárónyilatkozatának a támogatását.
Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című műsorában elmondta: Trump a védővámok bevezetése miatt szembefordult a többi országgal, a probléma viszont, hogy a G7-es csoportban benne lévő négy európai ország szinte minden kérdésben különböző álláspontot képvisel.
Trump abszolút erőfölényben van, amit az esetek egy részében tud is érvényesíteni – fűzte hozzá.
A világ hét iparilag legfejlettebb államát tömörítő csoport, a G7 kanadai csúcstalálkozójának résztvevői Charlevoix-ban (MTI/EPA/AFP pool/Ludovic Marin)
Kanada megtorló intézkedéseket hozna Amerikával szemben
Donald Trump amerikai elnök a zárónyilatkozat támogatásának a visszavonását Justin Trudeau kanadai kormányfő „hamis állításaival” indokolta.
A kanadai kormányfő ugyanis arról beszélt, hogy „sértőnek találja” az amerikai vámtarifákat, melyeket Washington mások mellett Kanadára vetett ki. Fogadkozott, hogy július 1-től Ottawa megtorló intézkedéseket hoz az Egyesült Államokkal szemben.
Trump nehezményezte, hogy – szavai szerint – míg a csúcson Trudeau „nyájas és szelíd”, a sajtótájékoztatóján „nagyon tisztességtelen és gyenge” volt.
Szabadkereskedelmi övezet létrehozását javasolta Trump
Az amerikai elnök szabadkereskedelmi övezet létesítését javasolta a G7 csoportnak. Nógrádi György szerint „mindkét oldalon megjelentek a kemény hangok”, Trump egyik tanácsadója arról beszélt, hogy a Kereskedelmi Világszervezetnek (WTO) „vége van”.
„A tény az, hogy az érintett országok tárgyalnak tovább egymással, de a hét fél hét álláspontot képvisel” – fogalmazott, majd úgy folytatta: Trump elnök meghívta a japán miniszterelnököt, a tárgyalások során Észak-Koreával kapcsolatban egyetértettek, a világgazdaságról azonban nem.
Bár Trudeau és Macron egyetértettek a világgazdasággal kapcsolatos kérdésekben, a kanadai és a francia gazdaság nem tud vetélkedni az amerikaival – mondta a szakértő.
Donald Trump amerikai elnök sajtótájékoztatót tart 2018. június 9-én. (MTI/AP/Evan Vucci)
Trump szerint Amerika védi meg a szövetségeseit
Trump elnök ugyanazt mondja ki, mint minden amerikai elnök, csak „keményebben”, hogy az Egyesült Államok védi meg a szövetségeseit. Európa azért tud jól élni, mert nem kell sokat költeni katonai kiadásokra – közölte Nógrádi György.
A szakértő szerint Trump kérésének végrehajtására, amely szerint a NATO-tagországok a GDP két százalékát fordítsák védelmi kiadásokra, Európának a nagy része csak tíz év múlva lesz hajlandó – hangsúlyozta.
Nógrádi György megjegyezte: ebben a kérdésben nem értenek egyet a németek, a franciák és a britek. Merkel ezzel kapcsolatban azt mondta, Nagy-Britanniának a Brexit ellenére is részt kellene vennie a közös európai védelemben.
Belső ellentétek gyötrik Európát
Méltatlankodást váltott ki az is, hogy Trump pénteken azt javasolta, élesszék fel az úgynevezett G8-as csúcstalálkozókat Oroszország részvételével.
A G7 egy ideig Oroszországgal kibővített formátumban is ülésezett, de Moszkvát 2014 óta, az Ukrajna ellen elkövetett agresszió, a Krím-félsziget elcsatolása óta nem hívják meg ilyen tanácskozásra. Trump felvetését Giuseppe Conte új olasz miniszterelnök is támogatta, az Európai Unió azonban határozottan ellenezte.
A szakértő úgy vélekedett: Európa már nem „globális játékos”, olyan belső ellentétek gyötrik azt, ami miatt rendkívül nehezen végrehajtható Merkel elképzelése, amely szerint Európa legyen előbb gazdasági, majd katonai nagyhatalom.
