Nem lesz könnyű dolga Netanjahunak

 

Benjamin Netanjahunak nem lesz könnyű dolga az európai vezetőkkel folytatott tárgyalásokon, amelyek központi témája az iráni fenyegetés lesz – mondta Gyarmati István biztonságpolitikai szakértő a Kossuth Rádió 180 perc című adásában.

Az izraeli miniszterelnök európai körútra indul, amely során találkozik Angela Merkellel, Emmanuelle Macronnal és Theresa May-jel, hogy az iráni fenyegetést és nukleáris ambíciókat megvitassa, miután Washington kihátrált az iráni atomalkuból.

„Nyugat-Európa káros politikát folytat a Közel-Keleten, amennyiben leginkább Izraelt elítélését támogatja. A nyugati politikusoknak el kellene gondolkodniuk, hogy érdemes-e támogatniuk Izraellel szemben a Hezbollah és a Hamasz által is támogatott oldalt.

Az atomalkuval kapcsolatban elmondta, már az európaiak is beszélnek arról, hogy újra kellene tárgyalni a megállapodást.

Amennyiben sikerülne egy jó rendőr, rossz rendőr szerepet eljátszani Iránnal szemben, az akár egy hatékony megoldáshoz és még egy a korábbinál is jobb eredményhez vezethet – mondta, hozzátéve, nem biztos, hogy erre Nyugat-Európa hajlandó lesz erre.

Nyugat-Európai cégek az amerikai bojkott miatt nem nagyon fognak üzleteket vinni Iránba – mondta Gyarmati István a várható szankciókra utalva, amely azokat a cégeket érintené, amelyek üzletelnek Iránnal, így kiszorulhatnak az Egyesült Államok piacáról. A nagy európai konszernek arról beszélnek, hogy számukra sokkal fontosabb az amerikai piac, mint az iráni. Véleménye szerint a helyzetnek két nyertese lehet, Oroszország és Kína.

A transzatlanti kapcsolatokat beárnyékoló másik ügy az Északi Áramlat-2 gázvezeték. Amerikai diplomaták szerint az Egyesült Államok büntetőintézkedéseket vezethet be, ha megépül az Oroszország és Németország között a Balti-tengeren át a tervezett gázvezeték.

„Nem kérdés, hogy ez a beruházás nagymértékben sérti az ukrán,  a lengyel és a balti államok érdekeit”. Véleménye szerint a megállapodást „úgy kéne körbebástyázni, hogy ez ne biztosítson monopóliumot az oroszoknak.”

Az Európai Bizottság megállapodott a Gazprommal bizonyos feltételekben, amelyek elősegítheti, hogy a kelet és közép-európai államok jobb helyzetbe kerüljenek.