A Terror Háza Múzeum főigazgatója az M1-nek adott interjúban azt mondta: az az unió, amit létrehoztak, még a hidegháború terméke volt, ma már azonban más viszonyok uralkodnak, a megújítási folyamatot nem lehet tovább akadályozni.
Csütörtökön is folytatódott az Európa jövője című nemzetközi V4-konferencia a budapesti Várkert Bazárban. A migráció és a kontinenst érintő geopolitikai kihívások a vezető téma, de számos más kérdéskört is érintettek.
Schmidt Mária azt mondta: Nyugat-Európában komoly gátjai vannak a szólásszabadságnak, az elit kontrollálja hogyan és mit lehet mondani. „Nálunk ez nem így van, szabadon lehet beszélni, nálunk a véleményét bárki kifejtheti” – tette hozzá.
A konferenciával kapcsolatban úgy fogalmazott: ha kimondunk bizonyos dolgokat, akkor azzal „varázstalanítjuk” is azokat, ha tudunk a problémákról beszélni, azzal a megértést, illetve a megoldást is megkönnyítjük.
Schmidt Mária történész, a Terror Háza Múzeum főigazgatója és Václav Klaus volt cseh elnök és miniszterelnök az Európa jövője című kétnapos nemzetközi konferencián (MTI-fotó: Soós Lajos)
A visegrádi együttműködést tovább kell fejleszteni
A visegrádi együttműködés egy olyan kezdeményezés, ami fontos számunkra, ezt azonban tovább kell fejleszteni, és el kell mélyíteni, ezért sok munka vár még ránk – mondta.
Schmidt Mária szerint a 21. század kihívásaihoz kell alakítani az Európai Uniót, mert az az unió, amit létrehoztak, még a hidegháború terméke volt, ma már azonban más viszonyok uralkodnak. Ezt az állandó megújítási folyamatot nem lehet tovább akadályozni, mert Európa szerepe kérdésessé válik a változó világban – hangsúlyozta.
Németország anyagi ereje nagy játékteret biztosít számára
Schmidt Mária arról is beszélt, hogy gazdasági és demográfiai szempontból Németország a legjelentősebb ország Európa közepén, amelynek anyagi ereje a többi országénál nagyobb játékteret biztosít számára.
Azonban Németország Merkel kancellár vezetése alatt a német gazdasági, politikai érdekeket „európaizálta”, vagyis úgy tünteti fel azokat, mintha közös európai érdekek lennének. Schmidt Mária szerint ez nem helyes, Németországnak Európán belül felelősséget is kell vállalnia, nem csak hátulról irányítania a folyamatokat.
Ez a felelősségvállalás nem tűrné el azt, hogy az orosz elnökkel együtt egy olyan északi vezetékről állapodjon meg, ami beszorítja Közép-Európa népeit, mert az orosz energia csak német közvetítéssel érkezhetne hozzánk. Ez nem érdeke ennek a régiónak – hívta fel a figyelmet.
Közben Németország látszólag a gazdasági szankciókat továbbra is fenntartatja Európával, ezt az ellentmondást ki kellene tárgyalni Európában – mondta.
Sok olyan kérdés van, amit a jövő évi európai parlamenti választás után újra kell fogalmazni, és amiben mindenkinek az érdekét figyelembe kell venni – vélekedett. Schmidt Mária szerint a migráció tipikusan az a kérdés, amelyben Magyarország nem fog közös megegyezésre jutni az Európai Unióval, az ilyen kérdéseket „hanyagolni kell”.
Nem forrt egységbe Európa két része
Schmidt Mária a konferencián tartott előadásában arról beszélt, hogy Európa két része, az egykori szocialista országok és Nyugat-Európa „nem forrt egységbe”, mert az újraegyesítés nem történt meg a kommunizmus bukása után, hanem hosszú folyamattal „becsatlakoztattak minket” Nyugat-Európába.
Ennek következménye, hogy Nyugat-Európa csak az itteni gazdasági erőt akarja kihasználni, és nem figyel arra, hogy „nekünk milyen tapasztalataink, igényeink vannak” – vélte. Hozzáfűzte: ha ez így marad, az meggyengíti Európát.
A történész azt is felvetette, hogy Németország és az irányítása alatt álló Európai Unió folyamatosan provokálja az amerikai elnököt. Ez kérdésessé teszi azt az egyébként előnyös helyzetet, hogy Európa helye a globalizálódó világban csak az Egyesült Államokkal együtt képzelhető el, hiszen Európának nincs védelmi képessége – közölte.
