Szijjártó: Lengyelország és Magyarország erős Európát akar

 

Lengyelország és Magyarország erős Európát akar, olyat, amely képes megvédeni magát, saját határait, polgárainak biztonságát – hangsúlyozta Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminiszter csütörtökön Varsóban, miután Jacek Czaputowiczcal, a lengyel diplomácia vezetőjével tárgyalt.

A megbeszélést követő közös sajtóértekezleten Szijjártó Péter elmondta:  mindkét ország képviselői erős Európát akarnak, „de az is világos, hogy az erős Európának erős tagállamokon és erős régiókon kell alapulnia”. Éppen ezért az erős Lengyelországra és erős Magyarországra épülő Közép-Európa igenis Európa érdeke – fűzte hozzá.

Czaputowicz szerint hasonló Európa-víziója van a visegrádi csoportnak is, versenyképes, nem protekcionista, a nemzeti parlamentekben gyökerező legitimációval rendelkező, demokratikus Európai Uniót akarnak.

Varsó, 2018. május 17. A Külgazdasági és Külügyminisztérium (KKM) által közreadott képen Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter (j) fogadja Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Varsóban 2018. május 17-én. MTI Fotó: KKM / Szabó Árpád

Szijjártó Péter külgazdasági és külügyminisztert Jacek Czaputowicz lengyel külügyminiszter fogadta Varsóban (MTI-fotó: KKM/Szabó Árpád)

Fel kell gyorsítani a nyugat-balkáni országok EU-integrációját 

Az európai uniós bővítésrsel kapcsolatban Szijjártó Péter az MTI-nek elmondta: a magyar álláspont az, hogy a nyugat-balkáni országok EU-integrációs folyamatát fel kellene gyorsítani. Elégedetlenséget fejezte ki azzal, hogy az Európai Bizottság 2025-öt jelölte meg csatlakozásuk céldátumaként, s szorgalmazta: Montenegróval és Szerbiával még idén nyissanak meg minden tárgyalási fejezetet.

Rámutatott: a Nyugat-Balkánon történelmi feszültségek vannak, ezeket szerinte az európai és az euroatlanti integrációval lehetne a leginkább feloldani.

A nyugat-balkáni integráció geopolitikai jelentőségét kiemelte Czaputowicz is. „Ha nem lesz jelen abban a térségben az EU, jöhetnek más szereplők is, akik nem mindig az európai biztonságot részesítik előnyben” – jelentette ki. Fontosnak nevezte, hogy az Európai Bizottság megjelölt egy csatlakozási időtávlatot, „akkor is, ha távoli”.

Magyarország kész-e megvétózni az uniós költségvetést

Czaputowicz kiemelte: az uniós költségvetést egyhangúlag kell elfogadni, ha e kapcsán akadnának „igazságtalan, átláthatatlan vagy az alapszerződésekkel ellentétes szabályok” – mint amilyen szerinte a jogállamiságra vonatkozó – alig várható, hogy az ilyen költségvetés az összes tagállam jóváhagyását nyeri el.

A lengyel külügyminiszter hasonlónak nevezte a lengyel és a magyar álláspontot az EU fő kérdéseiben, köztük a 2020 utáni uniós keretköltségvetésre vonatkozóan. A két ország törekedni fog a kohéziós alap és a közös agrárpolitika folytatására, „látva emellett más uniós kérdéskörök fejlődésének fontosságát is”.

Ezzel kapcsolatban Szijjártó Péter újságírói kérdésre válaszolva közölte, hogy Magyarország kész-e megvétózni a 2021-2027-es uniós költségvetést, ha a források kifizetését jogállamiság normák betartásához kötik. Leszögezte: míg a kohéziós források odaítélése minden hétéves költségvetési keret készítésekor a viták fókuszában állt, újdonságnak számít, hogy „egyesek a meglévő objektív feltételek mellé szubjektív jogállamisági kritériumokat is társítani kívánnak az EU-s források lehívásánál”.

Magyarország ebben kísérletet lát „egy politikai zsarolási potenciál kiépítésére”, s nagyon európaiatlan, az európai értékekkel ellentétes kezdeményezésnek tartja ezt – húzta alá Szijjártó. Rámutatott: az európai jogszabályok világosan beszélnek az uniós források lehívásának módjáról. “Ha ezen valaki változtatni akar, ennek egy világos jogi procedúrán kell keresztül menni” – jegyezte meg.

„Nyugati barátaink úgy  állítanák be a forrásokat, mintha ezek valami humanitárius segélyek lennének”, mintha „az ő jófejségüknek köszönhetnénk, hogy ezeket megkaptuk” –  jelentette ki. Aláhúzta: e források az uniós alapszerződések révén járnak.

Felidézte: EU-csatlakozásakor Magyarország és Lengyelország megnyitotta piacait a nyugati vállalatok előtt, e piacokon nyugati vállalatok óriási profitokra tettek szert, Magyarország esetében minden egyes érkező 1 eurónyi forrásból 70 eurócent visszamegy a nyugat-európai cégeknek.