Ha Európa nem tud az USA helyébe lépni, megint jöhet az iráni atom

 

Európa mentheti meg az iráni atomalkut az iráni külügyminiszter szerint, aki kedden Brüsszelben tárgyalt. Azt mondta, ha sikerül megegyezni, akkor gyümölcsöző kapcsolat alakulhat ki Irán és az európai országok között. De azt is megismételte, hogyha nem hozzák tető alá a megállapodást, akkor Teherán újult erővel kezd bele atomprogramjába. Nógrádi György szerint Iránnal szemben kőkemény hatalmi politika zajlik, amiben az Egyesült Államok erejénél fogva megteheti, hogy felmondja a megállapodást. A jelenlegi helyzetben ráadásul annak is megvan a realitása, hogy katonai beavatkozásra kerül sor, amiből viszont a perzsa ország nem tud jól kijönni, ezért mindent meg fognak tenni, hogy ezt elkerüljék.

Nógrádi György biztonságpolitikai szakértő az M1 Ma reggel című műsorában elmondta: nehéz a helyzet, ugyanis ez a játszma kétesélyes. Azzal, hogy az Egyesült Államok kilépett az atomalkuból, gyakorlatilag azt követték, amit Trump a választásai kampány során megígért. Amit a korábbi amerikai elnökök beígértek a választási harcban, annak körülbelül a 70 százalékát teljesítették – ezzel szemben Trump elképesztő módon dolgozik, erre pedig senki sem számított – mutatott rá.

Nehéz pótolni Amerikát 

Ma katonailag és a hírszerzésben a világ vezető hatalma az Egyesült Államok, és rendkívül nehéz tenni ellene. Az iráni külügyminiszter elment Brüsszelbe, és sikeres tárgyalásokat folytatott a kontinens vezető hatalmaival, Nagy-Britanniával, Franciaországgal és Németországgal, ugyanakkor nem biztos, hogy ezek az országok helyettesíteni tudják az amerikaiakat. Trumpék például bejelentették, hogy amelyik európai cég bemegy az iráni piacra, azt kitiltják az amerikairól – mondta a szakértő.

A kínaiak és az oroszok kitartanak az atomalku mellett, ugyanakkor Nógrádi György szerint jó pár területen ők sem tudják pótolni az Egyesült Államokat. Ráadásul a mostani szankciókat támogatja a szunnita arab világ is, élükön Szaúd-Arábiával, valamint Izrael is.

Irán számára az atomalku 2015-ben azt jelentette, hogy be lehet indítani végre a gazdaságot, folyik be pénz az országba, beindul a bankélet, valamint végre legálisan lehet a kőolajat exportálni. Ha viszont megint nem tud kijutni a perzsa ország nyersanyaga a világpiacra, annak rendkívül komoly politikai, gazdasági és katonai következményei lehetnek – mutatott rá a szakértő.

Brüsszel, 2018. május 16. Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Mohamed Dzsavád Zaríf iráni, Jean-Yves Le Drian francia, Heiko Maas német és Boris Johnson brit külügyminiszter (b-j) az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről tartott német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozón Brüsszelben 2018. május 15-én. A megbeszélést Mogherini kezdeményezte az iráni atomalkut megkötő országok képviselőivel azt követően, hogy az Egyesült Államok május 8-án kilépett a többhatalmi szerződésből. (MTI/AP/EPA pool/Olivier Matthys)

Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője, valamint Mohamed Dzsavád Zaríf iráni, Jean-Yves Le Drian francia, Heiko Maas német és Boris Johnson brit külügyminiszter (b-j) az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről tartott német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozón Brüsszelben 2018. május 15-én. A megbeszélést Mogherini kezdeményezte az iráni atomalkut megkötő országok képviselőivel azt követően, hogy az Egyesült Államok május 8-án kilépett a többhatalmi szerződésből (MTI/AP/EPA pool/Olivier Matthys)

Kőkemény hatalmi politika van a háttérben 

Az Egyesült Államok az iráni atomalku felmondásával és a jeruzsálemi nagykövetség megnyitásával gyakorlatilag szembekerült legfontosabb szövetségeivel, ráadásul az ENSZ Biztonsági Tanácsa állandó tagjai közül is mindenkivel. Ugyanakkor az elszigetelődésükről szó sincs, ugyanis akkora előnye van mindenkivel szemben, valamint maga mögött tudhatja Izraelt és a szunnita hatalmakat – tette hozzá Nógrádi György.

Mint mondta, Iránnal szemben kőkemény hatalmi politika zajlik, amiben az Egyesült Államok erejénél fogva megteheti, hogy felmondja a megállapodást. A jelenlegi helyzetben ráadásul annak is megvan a realitása, hogy katonai beavatkozásra kerül sor, amiből viszont a perzsa ország nem tud jól kijönni, ezért mindent meg fognak tenni, hogy ezt elkerüljék.

Három éve írták alá a megállapodást

Irán 2015 nyarán egyezett meg az Egyesült Államokkal, Nagy-Britanniával, Franciaországgal, Kínával, Oroszországgal és Németországgal, valamint az Európai Unióval, hogy legalább tíz évre korlátozza atomprogramját az ellene életbe léptetett szankciók fokozatos feloldásáért cserébe.

Donald Trump amerikai elnök végül május 8-án jelentette be, hogy az Egyesült Államok kilép az iráni atomszerződésből, és aláírta azt a memorandumot, amellyel visszaállította az Irán elleni büntető intézkedéseket. Ostorozta Irán politikáját, és azt fejtegette, hogy a 2015-ben aláírt megállapodást „rosszul tárgyalták”, ezért ha Irán be is tartja a benne foglaltakat, politikája változatlanul veszélyes.

Az elnök hangsúlyozta: az Iránnal kötött nukleáris megállapodásnak védelmeznie kellett volna az Egyesült Államokat és szövetségeseit, ehelyett azonban szerinte az egyezmény lehetővé tette, hogy a perzsa ország továbbra is uránt dúsíthasson.

Megosztott a világ

Az Európai Unió továbbra is elkötelezett az Iránnal kötött nukleáris megállapodás fenntartása mellett – szögezte le Federica Mogherini uniós kül- és biztonságpolitikai főképviselő.

Heiko Maas német (j), Mohamed Dzsavád Zaríf iráni (j3), Boris Johnson brit (j5) és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter (b3), valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (b4) az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről tartott német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozón Brüsszelben 2018. május 15-én. A megbeszélést Mogherini kezdeményezte az iráni atomalkut megkötő országok képviselőivel azt követően, hogy az Egyesült Államok május 8-án kilépett a többhatalmi szerződésből. (MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman)

Heiko Maas német (j), Mohamed Dzsavád Zaríf iráni (j3), Boris Johnson brit (j5) és Jean-Yves Le Drian francia külügyminiszter (b3), valamint Federica Mogherini, az Európai Unió kül- és biztonságpolitikai főképviselője (b4) az iráni nukleáris egyezmény jövőjéről tartott német-francia-brit-iráni négyoldalú külügyminiszteri találkozón Brüsszelben (MTI/EPA/Reuters pool/Yves Herman)

A külgazdasági és külügyminiszter szerint az iráni nukleáris megállapodás olyan nemzetközi politikai vívmány, amelyet kár lenne veszni hagyni. Szijjártó Péter elmondta: azért van globális, történelmi jelentősége a nukleáris megállapodásnak, mert ez volt az elmúlt évtizedekben a legfontosabb olyan megállapodás, amelyet úgy kötött meg a nemzetközi közösség, hogy a tárgyalásokon az asztal azonos oldalán ült az Egyesült Államok és Oroszország. Ez mindig biztosította a reményt, hogy a nagy globális kérdésekben lehet megoldást találni – vélekedett.

Theresa May brit miniszterelnök Haszan Róháni iráni elnökkel telefonon azt közölte, hogy a brit kormány európai partnereivel együtt továbbra is „szilárd elkötelezettséggel” törekszik az Iránnal kötött egyezmény érvényben tartására. Kifejtette azt is, hogy Nagy-Britannia és Irán nemzetbiztonsági érdekeit egyaránt szolgálja a megállapodás fenntartása.

Benjamin Netanjahu izraeli miniszterelnök szerint Donald Trump amerikai elnök bátor, helyes döntést hozott az iráni nukleáris alku felmondásával. Az izraeli hadsereg ezt követően az óvóhelyek megnyitására adott utasítást a Golán-fennsíkon.

Erdogan török elnök szóvivője azt közölte, hogy bizonytalansághoz és új konfliktusokhoz fog vezetni az Egyesült Államok lépése. A szunnita vezető hatalom Szaúd-Arábia támogatja Trump elnök lépését, Kína és Oroszország pedig csalódottságát fejezte ki.