Az iráni atomalku „életben tartása” Macron célja

 

Emmanuel Macron francia államfő hétfőn háromnapos látogatásra érkezett Washingtonba. A francia köztársasági elnök az első külföldi vezető, akit állami látogatás keretében fogad hivatalában az amerikai elnök Angela Merkel pénteki látogatása előtt. Az európai vezetők legfőbb célja az iráni nukleáris megállapodás megőrzéséről meggyőzni Donald Trumpot.

A két ország közötti kiegyensúlyozott kapcsolat ellenére több vitás kérdés is szóba kerülhet a Emmanuel Macron francia államfő és Donald Trump amerikai elnök találkozóján. A szíriai helyzet mellett a klímaváltozás elleni küzdelem, a kereskedelmi egyezmények és az iráni nukleáris program is terítéken lesz.

Az amerikai sajtó furcsa párként jellemezte a két politikust, a korkülönbség és az ideológiai különbségek miatt – mondta Járai Judit, az M1 washingtoni tudósítója.

A francia elnök tiszteletére rendezett díszvacsorára nem hívtak meg demokrata párti politikusokat, sem a sajtót, amellyel Trump szakított elődei gyakorlatával. A tárgyalások kedden kezdődnek, szerdán pedig a kongresszus két háza előtt mond beszédet a francia államfő.

Emmanuel Macron a CBS amerikai sajtóban pedig arról beszélt, hogy mindketten kívülről jöttek a politikába és szókimondók, nem féltik kifejteni véleményüket. Az amerikai és a francia sajtó is a két elnök között különbség ellenére kialakult kémiáról ír – számolt be a látogatás előzményeiről Járai Judit.

Az európai vezetők arról próbálják meggyőzni az amerikai elnököt, hogy ne mondja fel az iráni atomalkut, amelyet Donald Trump élesen bírált – hangzott el az adásban.

Donald Trump május 12-ig adott határidőt az atomalku aláíróinak, hogy „javítsák ki az Iránnal kötött megállapodásban általa „szörnyűséges hiányosságoknak” minősített részeket. Ezt kérte az amerikai kongresszustól is. Trump több és gyakoribb nemzetközi ellenőrzést szeretne az iráni atomerőművekben, továbbá nem ért egyet azzal, hogy Teherán csak 2025-ig korlátozza nukleáris tevékenységét.

Európai érdekeket sértene az atomalku felrúgása

Az Iránnal 2015-ben kötött többhatalmi atomalku után az európai cégek a befektetési lehetőségeket keresték, az amerikaiak óvatosabbak voltak – mondta a Ma reggel adásában Ugrósdy Márton, a Magyar Külügyi és Külgazdasági Intézet kutatója.

Nem lenne szerencsés az európai vállalati befektetések jövője szempontjából, ha az Egyesült Államok keményebb szankciókat léptetne életbe Iránnal szembe. Teherán már most is arra panaszkodik, hogy egyetlen nyugati bankot sem találnak az európai befektetések finanszírozására.

Emmanuel Macron látogatása után pár nappal Angela Merkel látogat Washingtonba. Ezzel kapcsolatban elmondta, hogy az Európai Unió két vezető hatalma között működik egyfajta koordináció. A hét legfontosabb feladata az iráni megállapodás életben tartása – fogalmazott a szakértő.

Szíriával kapcsolatban elmondta, hogy az Egyesült Államok „alapvetően a partvonalról fogja szemlélni a szíriai válságot, mert „elég nehéz indokolnia, hogy Afganisztán és Irak után miért kellene Szíriában felépítenie egy újabb államot.

Szépségtapasznak nevezte a napokban végrehajtott amerikai légi csapást, hangsúlyozva, a térségbe rendelt kétezres amerikai kontingens jóval kisebb, mint például az ott lévő iráni, amely több tízezres létszámban van jelen az országban.

Díszvacsorával fogadta Trump Macront Washingtonban

Emmanuel Macront és feleségét a Fehér Ház kertjében, a 17. századig visszanyúló hagyományos katonai ceremóniával fogadta az amerikai elnök és hitvese. Az Egyesült Államok haderejének – valamennyi haderőnemből – csaknem ötszáz tagja vett részt az ünnepségen.


Macron az Egyesült Államokban

A látványos fogadtatás után a két elnöki pár facsemetét ültetett a Fehér Ház kertjében. A tölgyfát Macron államfő Franciaországnak arról a vidékéről hozta, ahol az első világháború egyik csatájában, 1918 júniusában több mint kilencezer amerikai tengerészgyalogos veszítette életét.