Pont került szerdán az egyik legnagyobb vitát kiváltó uniós személyi ügy végére. Az Európai Parlament (EP) puccsként értékelte, hogy Jean-Claude Juncker saját kabinetfőnökét nevezte ki a bizottság főtitkári pozíciójára, de az Európai Bizottság elnöke így is végigvitte akaratát.
A főtitkári pozíció rendkívül befolyásos vezetői pozíció, hiszen több mint 30 ezer közszolga felett gyakorol felügyeleti jogokat – fejtette ki az alkotmányjogász az M1 Ma Este című műsorában. Ifj. Lomnici Zoltán elmondta, hogy a főtitkár megválasztása eddig nyilvános pályáztatással történt, Jean-Claude Juncker azonban áthágta ezt a szabályt, amikor saját kabinetfőnökét, Martin Selmayrt jelölte erre a pozícióra.
Az alkotmányjogász kifejtette, mivel ez Európai Unió (EU) a transzparenciáról szól, ez a fajta kinevezési módszer „Brüsszel és az európaiság szívébe talált”, és az unió történetében Selmayr-botrányt emlegetnek.
Leszavazták, de megengedték
Az Európai Parlament egyik pénzügyi szakbizottságában egyébként hétfőn leszavazták Juncker módszerét, illetve Selmayr személyét is, majd Juncker a személyes sorsát összekötötte kabinetfőnökével, hiszen kilátásba helyezte, hogyha Selmayr-t nem fogadják el, az EP elnöke benyújtja lemondását. Az alkotmányjogász rávilágított, hogy az EP-t megbénította volna egy ilyen hercehurca, ezért Juncker kinevezési módszerét megrovásban részesítették, azonban megengedő döntést hoztak.
Megjegyezte, korábban ezt a módszert belterjesnek nevezték, de miután sikerült kikényszeríteni Selmayr megválasztását, az elkövetkező egy évben dolgozhatnak azon, hogy továbbvigyék a „junckeri örökséget továbbvigyék”, ennek pedig Selmayr lehet a kulcsfigurája.
„Selmayr, a buldózer”
Megjegyezte, ez a módszer nem áll távolt Selmayr-től, olyan jelzőkkel illetik a politikust mint „a szörnyeteg”, vagy „a buldózer”. Az ő módszerei rendkívül szokatlanok az európai politikában, fenyegetéssel, zsarolással jellemzik. Úgy vélekedett, valószínűleg ez a módszer szükséges most Junckernek, ezért is ragaszkodik korábbi kabinetfőnökéhez.
Valószínűleg az idő rövidsége miatt intézték így az ügyet, mert Juncker elnöksége már csak egy évig tart.
Nem egy magyar képviselő szavazott a saját hazája ellen
Az alkotmányjogász arról is beszélt, hogy a 2019-es EP választásra egy kifinomultabb, az európai politika iránt nagyobb mértékben érdeklődő közönség fog elmenni voksolni, viszont aki részt vesz a választáson, vélhetőleg a saját EP képviselőjének a munkáját is szemrevételezi.
Megjegyezte, nem egy olyan magyar EP képviselő volt az elmúlt négy évben, aki saját hazája ellen szavazott, így Ujhelyi István, vagy Niedermüller Péter. Hozzátette, a migráció, a bűnözés megnövekedése ez unióban, illetve a gazdasági kapcsolatok mindenképpen az EP választások középpontjába kerülhetnek.
Megerősödhetnek a radikális pártok
Azzal kapcsolatban, hogy a választók számára vajon a pártpreferencia vagy migráció kezelése lesz-e a középpontban, úgy reagált, hogy valószínűleg a kettőt nem lehet elválasztani egymástól, és ez az eredményekben is tükröződni fog. Ez akár azt is jelentheti, hogy radikális pártok megerősödhetnek az EP-ben.
„Akik úgy gondolják, hogy a szupranacionalitást, az Európai Egyesült Államok eszméjét vissza kell szorítani, azok tudják, hogy olyan erőket kell delegálni az EP-be, akik ez ellen küzdenek” – összegezte Lomnici Zoltán alkotmányjogász az M1 Ma Este című műsorában.
