Fekete március Marosvásárhelyen – 28 éve történt

 

Alig néhány hét telt el a Ceausescu házaspár kivégzésével záruló romániai forradalom után. Az akkori események egyfajta fegyverszünetet hoztak el a románok és a magyarok között. A törékeny béke azonban csak rövid ideig tartott. Az ezt lezáró néhány véres nap miatt örökre megváltozott Marosvásárhely és térsége.

A vihar előszele már februárban érezhető volt. Először egy marosvásárhelyi magyar ügyvéd számolt be arról, hogy a helyi postáról uszító szöveg járta be a nagyobb városokat telexen, amelyben a marosvásárhelyi magyar lakosság állítólagos románellenes cselekedeteiről tudósítottak ismeretlen feladók.

Harckocsik zárják le az egyik utcát az erdélyi városban 1990. március 20-án, amikor rendkívüli állapotot léptettek életbe a magyar lakosság elleni pogrom megfékezésére. A Vatra Romaneasca nevű soviniszta román szervezet kezdeményezte véres események során hat ember meghalt, 300 megsebesült (MTI/EPA/ROMPRES)

Harckocsikkal zárták le az egyik utcát az erdélyi városban 1990. március 20-án, amikor rendkívüli állapotot léptettek életbe a magyar lakosság elleni pogrom megfékezésére
(MTI/EPA/Rompres)

Az erősödő magyarellenes jelek hatására február 10-én, Sütő András író felhívására körülbelül százezer magyar vonult át Marosvásárhelyen némán, táblák és transzparensek nélkül. Kezükben gyertya és könyv volt. Hasonló megmozdulások történtek Erdély többi nagyobb, magyarlakta városában is: Sepsiszentgyörgyön, Csíkszeredában, Szatmárnémetiben. A demonstrálók célja az anyanyelvi oktatás megteremtése volt.

Március elején a szélsőséges román nacionalista szervezet, a Vatra Romaneasca Gyulafehérváron tartott nagygyűlést. Túlzónak és szeparatista törekvéseknek minősítették a magyarok önálló anyanyelvi iskolákkal kapcsolatos követelését.

Március 15-én az erdélyi magyarok 1848-as szabadságharcra való békés megemlékezését több városban megzavarták a Vatra hívei. A marosvásárhelyi Avram Iancu szobrot ismeretlen tettesek összefirkálták. A szobor talpazatára azt írták: „Le ved”.

A román rendőrség szinte vizsgálat nélkül bejelentette, hogy az elkövetők magyarok voltak. A nyelvtanilag erősen kifogásolható feliratot azonban vélhetően nem magyarul tudók írták fel.

Március 16-án a többségében románok lakta, marosvásárhelyi  Tudor negyedben részeg, randalírozó románok kifogásolták egy gyógyszertár magyar nyelvű feliratozását. Pillanatok alatt több száz ember verődött össze, akik leszedték a magyar feliratokat a polgármesteri hivatalról is.

Másnap újabb tömegtüntetés kezdődött a városban, a felvonulók magyar vért követeltek, valamint kötelet Sütő Andrásnak, Király Károlynak és Tőkés Lászlónak. Március 19-én újabb, még nagyobb létszámú tömegdemonstráció alakult ki, a román tüntetők bejárták a várost, leverték a magyar feliratokat, kirakatokat zúztak be.

A vandál tömeg elől a magyarok az RMDSZ-székházba menekültek, a tüntetők azonban betörték a kapukat és beözönlöttek az udvarra. Néhány embernek sikerült kiszöknie, a többség azonban az épületben rekedt.

A rendőrség ígéretet tett arra, hogy megvédik az épületben lévő magyarokat, az onnan kijövőket azonban a botokkal, láncokkal felfegyverkezett román tüntetők megtámadták. Az összecsapások során többek között Sütő András is súlyosan megsérült, fél szemére megvakult, több bordája eltört. A román rendőrség és katonaság tétlenül szemlélte az eseményeket.

Sütő András világhírű erdélyi magyar írót szállítják a Róbert Károly körúti katonai kórház folyosóján. A Romániai Magyar Demokratikus Szövetség Maros megyei elnökét - aki a marosvásárhelyi magyarellenes pogrom során szenvedett súlyos sérüléseket - a Magyar Honvédség különgépe szállította Budapestre (MTI-fotó: Diósi Imre)

Sütő András világhírű erdélyi magyar írót, a Romániai Magyar Demokratikus Szövetség Maros megyei elnökét a Magyar Honvédség különgépe szállította Budapestre, a Róbert Károly körúti katonai kórházba, 1990. március 20-án
(MTI-fotó: Diósi Imre)

A hírek hallatán másnap, azaz március 20-án óriási magyar tömeg gyűlt össze Marosvásárhelyen, déltől kezdve a főtér túloldalán gyülekezni kezdtek a románok is. Kora este pedig megérkeztek a Görgény-völgye, Szászrégen, Déda, Radnót és Torda környékéről a felfegyverzett román parasztok, szinte mindenkinél fegyver, kasza, vasvilla vagy fejsze volt.

A románok pillanatok alatt áttörték a rendfenntartók mindössze egysoros kordonját, és rárontottak a fegyvertelen magyarokra, akik a főtéri padok lécdarabjaival próbáltak meg védekezni. Végül sikerült visszaszorítaniuk a román támadókat. Nem sokkal később a magyarok közé hatalmas sebességgel belehajtott egy teherautó. Elütött egy magyart, aki a helyszínen életét vesztette, majd a templom lépcsőjébe becsapódva állt meg.

Az összecsapás este nyolc felé fordult a magyarok javára, amikor a Hidegvölgyből 40-50 fős csoportokban érkező romák, a „Ne féljetek magyarok, megjöttek a cigányok” mondatot skandálva vonultak be a városba. A döntő fordulatra pedig kevéssel 11 óra körül került sor, amikor megjelentek a Nyárád menti és szovátai székelyek is, akik kiverték a románokat a főtérről.

A rendet 21-én, a román hadsereg hajnali órákban megérkező elit ejtőernyősei és gyalogosai állították helyre. A harcoknak öt halottja és kétszázhetvennyolc sebesültje volt. Az összecsapások után a román hatóságok 41 magyart, köztük több romát vettek őrizetbe, a románok közül senkit sem. Volt olyan magyar, aki tíz év börtönbüntetést kapott.

Az akkor 49 esztendős erdélyi magyar, Cseresznyés Pál azzal vált ismertté, hogy megrugdosta a Marosvásárhelyre felfegyverzett román parasztokat beszállító akció egyik fő szervezőjét, Mihaila Cofariut. Az eseményeket lefilmezte az ír köztelevízió. Habár a rúgás nem volt különösebben erős vagy végzetes, a román tömegtájékoztatás propaganda célból felhasználta, a mai napig rendszeresen ezzel ábrázolva a vásárhelyi eseményeket. Cseresznyést e felvétel nyomán ítélték el „különös kegyetlenséggel végrehajtott gyilkossági kísérletért” 10 évre. Ebből hat évet töltött le, az akkor román elnök, Constantinescu kegyelemben részesítette.

Történészek, elemzők ma már egyetértenek abban, hogy a történteket Ion Iliescu és az egykori román titkosszolgálat emberei provokálták ki, hogy kellő ürügyet találjanak a Román Hírszerző Szolgálat létrehozásához.

Sokak szerint ugyanakkor az esemény a később lezajlott úgynevezett bányászjárások előszele is volt, amikor ugyancsak a központi államhatalom segítségével, szervezetten szállítottak Zsil-völgyi bányászokat Bukarestbe, a demokratikus erők eltiprásának, megfélemlítésének céljából.

Román diákok rokonszenvtüntetésre vonulnak 1990. március 21-én, egy nappal a véres marosvásárhelyi összecsapások után. A felirat szövege: "Románia sír, Erdély vérzik". (MTI/ROMPRES)

Román diákok rokonszenvtüntetésre vonulnak 1990. március 21-én, egy nappal a véres marosvásárhelyi összecsapások után. A felirat szövege: „Románia sír, Erdély vérzik”
(MTI/Rompres)

Marosvásárhely lakossága a történteket követően drámai módon csökkent. Rengeteg magyar nemzetiségű inkább elköltözött a környékről, sokan Magyarországra telepedtek át. A 2002-es népszámlálás szerint mintegy 15 ezerrel fogyott a város lakossága 1990-hez képest, ami tízszázalékos csökkenést jelentett.

Azóta a magyarság már csupán kisebbséget alkot a városban. Az események igazi kivizsgálása a mai napig nem történt meg.