Svédországban egyre nagyobb problémát jelentenek a bevándorlók által uralt városrészek – nyilatkozta a Svéd Demokraták nevű nacionalista párt vezetője. Felmérések szerint ezek a zónák terjeszkednek, Franciaországban pedig már a városok központi részeibe is betették a lábukat a bűnszervezetek.
A no-go zónák létezéséről szerdán beszélt Jimmie Akesson, a Svéd Demokraták párt politikusa, és cáfolta a svéd miniszterelnök ezt illető megjegyzését – írja a Magyar Idők. Stefan Löfven kormányfő ugyanis letagadta ezen zónák létezését Svédországban. „A miniszterelnök kijelentése a klasszikus álhír jó példája” – emelte ki Akesson.
A politikus szerint maga a rendőrség is elismerte olyan zónák létezését Svédországban, ahol a rendvédelmi szervek elvesztették a kontrollt. „Azoknak a lakózónáknak a száma, amelyekben a rendőrség nem tudja fenntartani a rendet, ötvenöt” – idézte a politikus a Svenska Dagbladet című lap egy 2014-es tanulmányát.
Akesson kiemelte, a svéd rendőrség lokalizálta azokat a földrajzi területeket, ahol a bűnügyi hálózatok működése a leginkább negatív hatást fejti ki a lakosságra. Akesson szerint a probléma jelenleg is élő. „Visszatérő gond, hogy egyes buszjáratokat törölnek egyszerűen azért, mert félnek behajtani bizonyos bevándorlók által lakott területekre” – mondta.
Hozzátette, hogy ezekben a zónákban gyakori a sürgősségi járművek megtámadása, és sokszor álhívásokat intéznek a mentőkhöz is, pusztán azért, hogy kifosszák a kiérkező személyzetet. A politikus szerint ezekben a zónákban nem működnek az általános szolgáltatások sem, nyíltan folyik a drogkereskedelem, és egyes területeken önjelölt saríarendőrség uralkodik.
A kormányfő később reagált a politikus felszólalására, elismerve a probléma létezését. „Svédország képe kettős. Megvannak a problémáink, semmi kétség efelől. De meg tudjuk oldani ezeket” – nyilatkozott Stefan Löfven.
A no-go zónák kérdése Európa-szerte megosztó. Bár korábban Franciaországot, Belgiumot és Nagy-Britanniát illetően is megjelentek olyan tudósítások, amelyek ezen városrészek létezéséről számoltak be, a nemzeti kormányok óvatosan bántak ezzel a kérdéssel a médiában.
A menekültválság kezdete óta azonban a probléma fokozódott, és egyre több állam ismeri el, hogy bizonyos városrészekben elvesztették a rendőrségi kontrollt. Angela Merkel német kancellár március elején ismerte el olyan városrészek létezését Németországban, amelyekbe „az emberek félnek belépni”.
A no-go zóna kifejezés azonban a mai napig tabunak számít a legtöbb országban. „Svédországban különösen sérülékeny területnek, az Egyesült Államokban hipergettónak, Franciaországban érzékeny zónának, Hollandiában nyomornegyednek nevezik azokat a területeket, ahol a rendőrségnek nincs megfelelő hatalma” – számol be a Migrációkutató Intézet kedden megjelent tanulmánya.
A jelentés szerint a no-go zóna kifejezés korábban nem állt összeköttetésben a bevándorlással: az 1970-es évektől azon városrészekre használták, amelyek felett bűnszervezetek gyakorolták a kontrollt. A tanulmány beszámol a jelenlegi helyzetről is Európában. Svédországban és Franciaországban több száz olyan területet határoztak meg, amelyeket a rendvédelmi szervek egyáltalán nem vagy csak részlegesen tudnak ellenőrizni.
A svéd rendőrség 61 kiemelt figyelmet igénylő területet azonosított, a „különösen sérülékeny” zónák száma pedig 2015 és 2017 között 15-ről 23-ra emelkedett. „E területeken 5000 bűnöző személy és 200 bűnözői hálózat működik” – olvasható a tanulmányban.
A Migrációkutató Intézet szerint Franciaországban is hasonló a helyzet. 1996-ban már 750 ilyen „érzékeny” városi zónát tartottak számon. Kiemeli, ezeken a területeken nem érvényesek a többségi társadalom normái. „A no-go zónák jellege a bevándorlási hullám miatt megváltozott Franciaországban. Míg korábban ezek a bűnszervezetek által kontrollált területek csak a külvárosban fordultak elő, ma már ezek a városok belsejében is fellelhetők” – idézi az amerikai Gatestone Institute tanulmányát a Magyar Időkben megjelent írás.
