Erről állapodtak meg az uniós vezetők Brüsszelben

 

Informális csúcson vettek részt az uniós vezetők pénteken, Brüsszelben.

Az M1 brüsszeli tudósítója elmondta, az uniós csúcs este nyolc körül ért véget. Egyetértés volt a tagállamok között abban, hogy a Brexit után az Európai Parlament 759 főről 705-re csökkentse létszámát.

Ami a csúcsjelölteket illeti, úgy tűnik, hogy a tagállamok nem akarnak előre garanciákat adni arról, hogy a csúcsjelöltek közül fognak majd jelöltet állítani az Európai Bizottság következő elnöki posztjára. Ez azért érdekes, mert az EP néhány héttel ezelőtt fogadott el egy határozatot, hogy csak olyan jelöltet hagy jóvá, aki a kampány során ilyen csúcsjelölt volt, ez tehát komoly vitákhoz vezethet – fogalmazott a tudósító.

Hozzátette: nem volt napirenden, de előkerült, hogy összevonnák az Európai Bizottság és a Tanács elnöki tisztségét, azonban ez nem élvezett támogatást a vezetők között, ahogy az sem, hogy csökkentenék az európai biztosok számát. A nemzetek feletti európai parlamenti listákra későbbi alkalommal térnek vissza.

Brüsszel, 2018. február 23. A Miniszterelnöki Sajtóiroda által közreadott képen Orbán Viktor magyar (j), Robert Fico szlovák (j2), Mateusz Morawiecki lengyel (b3) kormányfő és Andrej Babis cseh ügyvivő miniszterelnök (b2) a V4-ek egyeztetésén a brüsszeli EU-csúcs előtt 2018. február 23-án. MTI Fotó: Miniszterelnöki Sajtóiroda / Szecsődi Balázs

A közös költségvetést illetően úgy döntöttek, meg kell találni az egyensúlyt az új és régi politikák között. Meg kell őrizni az olyan régi, fontos uniós politikát, mint az agrárpolitikát és a kohézió, illetve fel kell gyorsítani a döntési folyamatot, mert jövőre európai parlamenti választás lesz.

Uniós források és migráció

Az elmúlt napokban ismét fellángolt a vita arról, hogy össze kell-e, lehet-e kötni az uniós források kérdését a migráció ügyével. Ennek kapcsán a tudósító elmondta, kiszivárgott információk szerint erről is szó esett a csúcson. A német javaslat szerint ilyen feltételrendszert nem csak a migráció kapcsán állítanának fel. Olyan tagállamoknak nem fizetnének ki bizonyos uniós forrásokat, ahol nem érvényesülnének a jogállamiság elvei. A holland miniszterelnök olyan elképzeléssel állt elő, hogy akik nem tartják be az uniós gazdaságpolitikákat, nem hajtanak végre szükséges reformokat, azok se férhessenek hozzá bizonyos uniós forrásokhoz – hangsúlyozta a tudósító.

A tudósító elmondta, a migrációs feltételrendszer kapcsán felszólalt az osztrák kancellár, aki szerint ne csak a menekültek befogadása jelenthessen szolidaritást, hiszen az több módon is kifejezhető.

A német javaslat ellen foglalt állást a luxemburgi miniszterelnök, aki ezt nem tartotta jó ötletnek. Hasonló véleményt fogalmazott meg a német zöld EP-társelnök, aki azt mondta, az embereket büntetnék ezzel.

A visegrádiak nem tartják ezt jó ötletnek, és úgy gondolják, hogy ha ilyet alkalmaznának, akkor nem lehetne kizárólag a kohéziós politikára alkalmazni, illetve amennyiben a jogállamiság mint feltételrendszer előkerülne, akkor csakis úgy, hogyha valamennyi tagállam esetében alkalmaznák.