LIBE: elmarasztalás esetén sem végrehajtható a büntetés

 

Brüsszel több ügyben is bíróság elé viszi Magyarországot, például azért, amiért nem teljesítette a kötelező kvótát.

A felsőoktatási törvény módosítása – ami a CEU-t érinti –, a civil szervezetek átláthatóságát célzó jogszabály, illetve a kvótahatározat végre nem hajtása ügyében indított az Európai Bizottság eljárásokat Magyarország ellen, most pedig mindhárom eljárás elérkezett a harmadik szakaszba, és az Európai Bíróságnak kell majd döntenie.

Egyedül a kvótaügyről beszélt Frans Timmerrmans, az Európai Bizottság első alelnöke. Azt mondta: Magyarország, Lengyelország és Csehország kerül az Európai Bíróság elé, mert nem mutattak szolidaritást Görögországgal és Olaszországgal.

Egyébként mások sem voltak képesek végrehajtani a kvótahatározatot, nagyjából 25-30 százalékban hajtották végre, és csak Málta teljesítette a teljes kvótát.

Kérdés, mi történik, ha az ügyben elmarasztalja Magyarországot az Európai Bíróság, hiszen a büntetés nem végrehajtható. Egyrészt azért, mert az ideiglenes kvóta már lejárt, de azért is, mert Görögországban és Olaszországban már nincsenek áthelyezhető menedékkérők.

Szijjártó Pétert ezzel kapcsolatban azt mondta: a kvótarendszer végrehajthatatlan, a másodlagos mozgások miatt nem lehet röghöz kötni a menedékkérőket, és ellentétes a józan ésszel, hogy meghívólevelet nyújt mindenkinek, aki illegálisan szeretne Európába jutni. Ezenkívül a szuverenitás kérdéséről is szó van, hiszen más nem döntheti el, hogy adott országban kik éljenek.

Sok kérdésben holtpontra jutottak a tagállamok migrációs kérdésekben, az Európai Bizottság ezért úgy véli, fel kellene gyorsítani az ügyek előrehaladását, és a bizottság alelnöke egyfajta menetrendet vázolt. Határidőket szabtak volna meg, és a legvitatottabb dublini kérdést –vagyis a dulbini reformot, benne az állandó kvótákat – májusban szeretnék a tagállamok között lezárni, és azt várják, júniusra megállapodás születhet.