Nem az a kérdés, hogy kötelező-e a kvótarendszer, hanem az, hogy automatikus legyen

 

Magyarország nem akar közös uniós megoldást a bevándorlásban, erről beszélt az Európai Parlament néppárti képviselője az M1-nek adott interjújában. Frank Engel szerint a migránsok befogadása sokba kerül majd, amihez a pénzeket meg kell találni.

Az Európai Parlament állampolgári jogokkal, bel- és igazságüggyel foglalkozó szakbizottságának tagjaként októberben azt javasolta, hogy jöjjön létre egy olyan Európai Uniós testület, amely egy kötelező és állandó migrációs kvótamechanizmusért felelne a kontinensen. A javaslat értelmében a testület a tagállamok beleegyezése nélkül osztaná szét az Európába érkező migránsokat.

Mindenkinek részt kell vennie

Kompromisszum csak akkor lehetséges a kötelező kvóta ügyében, ha mindenki elfogadja, hogy ezt a kérdést közösen kell megoldani – mondta Frank Engel az M1-nek nyilatkozva. A luxemburgi Keresztényszociális Néppárt tagjának az az érzése, hogy a többi között Magyarország sem akar részt venni abban, hogy közös megoldás szülessen. Úgy fogalmazott, hogy 1250 ember érkezését észre sem vették volna Magyarországon. Szerinte a kommunista időkben ennél jóval több migráns érkezett az országba. A magyar kormány alapelve az volt, hogy egyet sem kér – tette hozzá. A politikus szerint nem működhet tovább az, hogy egy ország senkit nem akar befogadni, mindenkinek részt kell venni a folyamatban.

Még több ember befogadására kell felkészülni 

Frank Engel úgy véli, menedékjogot a dolog természeténél fogva nem lehet korlátozni. Példaként megemlítette, ha Ukrajnában a jelenleginél jóval súlyosabb háborús konfliktus alakulna ki, hazánknak, mint frontországnak is jól jönne egy olyan rendszer, ami alapján egy bizonyos menekültszám felett kérhetné a többi tagország segítségét, hiszen nem várható el, hogy fél millió menekült ellátásáról gondoskodjon. Fel kell készülnünk arra, hogy a korábbinál több embert tudjunk befogadni – mondta.

Hozzátette, hogy a gazdasági migránsok számát ellenben meg kell próbálni korlátozni, és egyértelművé kell tenni, hogy nem találhat mindenki helyet a maga számára Európában.

Az a kérdés, automatikus legyen-e a befogadás 

Az eddig létező betelepítési programok nem hozták közelebb a probléma megoldását – mondta az interjúban. Hozzátette, hogy azoknak a száma, akiket az unión belülről kellett volna áthelyezni, nem volt olyan magas: összességében 160 ezer menekültről volt szó, miközben nagyjából másfél-kétmillióan érkeztek.

A jövőt illetően azonban nem az a kérdés, hogy kötelező-e a rendszer, hanem az, hogy automatikus legyen – szögezte le. Ha például az Olaszországba érkezők száma eléri a kvótát, akkor az olasz kormány segítséget kérhessen a többi tagállamtól a menekültek ellátásához. Persze mindeközben mindent meg kell tenniük a feladatokból, ami rájuk hárul, mint például az embercsempész útvonalak lezárása, ami tengeri útvonalnál szinte lehetetlen. Bár már korántsem olyan forgalmas, mint előtte.

Frank Engel, az Európai Néppárt luxemburgi képviselője. (MTI/Európai Parlament/Alexis Haulot)

Nem európai

Kijelentette, nem befogadni menekülteket, nem európai magatartás. „Nem lehet európai ország az, amelyik nem fogad be migránsokat. Mindannyian migránsok voltunk. És továbbra is migránsok maradunk” – fogalmazott.

Frank Engel, az Európai Parlament néppárti képviselője tavasszal úgy fogalmazott, Magyarországnak nincs helye az Európai Unióban, mert kormánya módosította a felsőoktatási törvényt. Ezt a felvetését saját pártcsaládján belül is elutasították. Később részt vett a Demokratikus Koalíció és az európai szocialisták budapesti konferenciáján, ahol támogatásáról biztosította a Gyurcsány Ferenc pártját és politikáját.

El nem lehet képzelni, hány ember él Luxemburgban, akinek magyar neve van. Mert 1956-ban befogadták azokat, akik a gonosz elől menekültek – említette a luxemburgi EP-képviselő. Persze, ők magyarok voltak és nem afrikaiak, de „ki vagyok én, hogy különbséget tegyek egy szükséget szenvedő magyar vagy egy afrikai között”?

Frank Engel ugyan egyet ért azzal a kijelentéssel, hogy meg kell védeni a határokat, a kerítések azonban hosszú távon nem jelentenek megoldást szerinte. Hozzátette, valóban baj, ha nem tudni, kik jönnek át a határon. De elmondta, a migránsáradat nem a kerítés, vagy a félelmetes légkör miatt állt meg. Az áradatnak vége lett, egyébként is vége lett volna – hangsúlyozta. Magyarország tehát sok pénzt megspórolhatott volna, ha nem dőlt volna be annak, hogy meg kell építeni a kerítést.

Visszakérhetik a forrásokat 

Az EP-képviselő szerint nincs realitása annak, hogy egyhangú döntéssel valósággá váljon az a szándék, miszerint kevesebb uniós pénzt kapjanak a fejlesztési alapokból, a kohézióra fordítható forrásokból azok a tagállamok, akik nem vesznek részt a menekültek befogadásával kapcsolatos programokban.

Reálisabb elképzelésnek tartja azt, hogy amennyiben egy ország kivonná magát az alól, hogy az érkező menekültek fizikailag megjelenjenek náluk, további hozzájárulásra lehetne kötelezni őket. Tehát például a Magyarországnak és Lengyelországnak pénzt kellene visszafizetni az unió számára a kapott milliárdokból, hogy fejlesztési programokat finanszírozó alapokhoz kerüljenek.

Frank Engel kérdésre válaszolva úgy fogalmazott, valójában nem is kvótákról van szó, hanem egy rendszerről beszélünk, aminek egy számítási mechanizmus az alapja. Menekülthullám esetén egy adott országban, ha az érkezők száma elér egy bizonyos küszöböt, amelyet az ország GDP-je, a korábbi befogadások és több más kritérium alapján határoznak meg, a további érkezők már másik országba kerülnének – magyarázta. Ez jelenti végső soron a jelenlegi rendszer reformját, a Dublini Rendszerként emlegetett közös uniós menedékjogi rendszert, amit akkoriban fogadtak el, amikor a maihoz hasonló menekültáradatra még nem lehetett számítani.

Az Európai Parlament néppárti képviselője szerint európai menekültpolitikára van szükség. Azaz mindegy, melyik uniós országban kéri vagy kapja meg valaki a menedékjogot, az az ország mondja meg, hogy az illető hol fog élni, ahol megkapta a menedékjogot. Az unió a szolidaritáson alapul, az uniós szerződés nem teszi lehetővé, hogy valaki kimaradjon ebből a közös rendszerből. Nem lehet minden évben milliárdokat zsebre vágni és nem venni részt az uniós politikákban – magyarázta. A migráció szükségképpen uniós politikává vált – fűzte hozzá.

(MTI/Európai Parlament/Alexis Haulot)

Magyarországon azért van még mindig vita a kvótából, mert néhány ember a kormányban ahhoz ragaszkodik, hogy az embereket félelemben tartsa. Hozzátette, ha nem lett volna a 2015-ös menekülthullám, a letelepedési kötvény program miatt akkor is megjelenthetett volna néhány ezer muszlim, és senki észre sem vette volna – mondta. Félelemben tartani embereket valamivel, ami nincs, nemzeti konzultációt szervezni, hogy megerősítsük ezeket a félelmeket, majd azt állítani az EU-ban, hogy a magyarok ezt a dolgot ellenzik, ez egy előre kitalált ürügy az elutasításra – szögezte le Frank Engel.

Sok az egyezés Sorossal

Az EP-képviselő az interjúban több olyan kijelentést tett, amelyek tartalmukat tekintve egy az egyben megegyeznek Soros György tervével.

Frank Engel azt mondta: „fel kell készülnünk arra, hogy a korábbiaknál több embert tudjunk befogadni.” Soros György pedig úgy: „az előre látható jövőben az Európai Uniónak be kell fogadnia, legalább egymillió menedékkérőt évente.”

Az EP képviselő szerint nem az a kérdés, hogy kötelező-e a rendszer, hanem az, hogy automatikus legyen. A milliárdos spekuláns ezt úgy fogalmazta meg: „ha ez nem lesz egy állandó és kötelező eleme a közös uniós menekültügyi rendszernek, akkor az össze fog omlani.”

Engel úgy látja, ez sokba kerül majd, amihez a pénzeket meg kell találni, amiből azért adódnak nehézségek. Soros György erre már évekkel ezelőtt megoldást talált. Szerinte az Európai Uniónak az uniós adófizetők terhére hitelt kellene felvennie, illetve közös uniós adókat, például üzemanyagadót kellene kivetnie, hogy finanszírozni tudja a migránsok millióinak ellátását.

Engel szerint forrás lehet még, ha „azok helyett a milliárdok helyett, amit Magyarország vagy Lengyelország kapna az uniótól, egy részét visszakérnénk, hogy azokat az alapokat kiegészítsük, amelyekből máshol fejlesztési programokat támogatunk.”

Soros György pedig régóta úgy látja, az Európai Unió hibát követ el azzal, hogy eurómilliókkal támogat tagállamokat, azokat a pénzeket például migránsok tömeges letelepítésére is használni lehetne. A milliárdos szerint ugyanis a tömeges bevándorlásból Európa mind demográfiai, mind gazdasági, mind politikai szempontból csak profitálhat.