Fékező ipar, lassuló gazdaság – az elmúlt harminc év leggyengébb kínai GDP-növekedését jósolják az elemzők. A borúlátóbbak szerint a tavalyi 6,6 százalékos adat a 2019-es évre már hat százalékra csökkenhet. Szakértők szerint ugyanakkor ez az adat még mindig sokkal jobb, mint a nyugati országok adatai.
Az idei évre jósolt hat százalék Európából nézve ez még mindig impozáns, és a világgazdasági átlaghoz képest is irigylésre méltó. Kína esetében azonban, ahol tíz százalék feletti számokhoz szoktak, már több mint riasztó. Néhány hete kiderült, hogy a növekedési adatokat eddig is kozmetikázták, ami például hat, az a valóságban csak négy százalék – hangzott el a Kossuth Rádió Jó reggelt, Magyarország! című műsorában.
Felmerül a kérdés: bekövetkezhet-e egy olyan fordulat Kínában is, mint évtizedekkel ezelőtt Japánban, amikor véget ért a gazdasági növekedés csodája? Salát Gergely Kína-szakértő szerint erre egyelőre nem kell számítani, hiszen Kína még nem tart ott, ahol Japán a ’90-es évek elején.
A kép illusztráció (Fotó: MTI/EPA/Aleksandar Plavevski)
A kínai gazdaság rengeteg tartalékkal rendelkezik. Ilyen például az, hogy évről évre még mindig több százmillió paraszt helyezkedik el jelenleg is a mezőgazdaságban, akik a következő évtizedekben beköltözhetnek majd a városokba, ha nem lesz rájuk szükség a vidéki termelésben. Így átállnak ipari termelésre, ami önmagában is egy viszonylag magas növekedési szintet fog fenntartani – magyarázta Salát.
Nem egyedülálló a stagnálás
A világ legtermészetesebb dolga, hogy egy ilyen hosszú és kiterjedt növekedési folyamat után lelassul a gazdasági növekedés – jegyezte meg a szakértő. Amennyiben a gazdaság alacsony szintről indul, és jó gazdaságpolitikát alkalmaznak, akkor az első évtizedekben nagyon gyors gazdasági növekedést lehet elérni. Később egy magasabb szintről sokkal nehezebb nagymértékű növekedés produkálni – fogalmazott az egyetemi docens.
Hozzátette: a legtöbb fejlett ipari ország hasonló pályát jár be.
Kozmetikázott adatok?
A kínai statisztikai adatok mindig problémásak voltak, ezt maguk a kínaiak is elismerték. Egy olyan méretű gazdaságról van szó és olyan bonyolult számításokat kell végezni, hogy sokszor még azt sem sikerült pontosan megoldani, hogy a tartományok vonatkozásában közölt GDP-adatokból egy országos átlagos vonjanak – fejtette ki Salát Gergely.
Mint mondta, a nyugati sajtóban egyfajta vágyvezérelt gondolkodás működik, szeretnék, hogy hamisak legyenek a kínai gazdasági adatok. Ha viszont valaki ellátogat Kínába, megtapasztalhatja az elképesztő gazdasági növekedést – tette hozzá.
A belső fogyasztás pörgeti a GDP-t
Megvan a veszélye annak, hogy Kína beleesik a közepes jövedelem csapdájába, azonban még mindig más a helyzet, mint Japánban volt évtizedekkel ezelőtt. Akkoriban a Japán gazdaság tényleg stagnálni kezdett, Kínának a jelenlegi hat százalékos növekedését sokan irigyelnék. Ez azt jelenti, hogy hatalmas gazdasági többletteljesítmény képződik az idei évben is – fogalmazott a szakértő.
Kifejtette: a GDP-adat önmagában nem mond sokat a gazdaságról, többet mond azonban arról, hogy a növekedésnek mekkora részét teszi ki a belső fogyasztás növekedése, ami már rendkívül jelentős. Nem az export és az olcsó könnyűipari termékek kivitele pörgeti a gazdaságot, hanem a belső fogyasztás növekedése, ami azt is jelenti, hogy az életszínvonal gyorsabban növekszik, mint általában a GDP – tette hozzá Salát.
Robotokkal váltanák ki a dráguló munkaerőt
Az elmúlt negyven évben Kína sikeresen kezelte a súlyos problémákat, ezért feltételezhetjük, hogy a kormány látja a társadalom elöregedését, és dolgoznak ennek a megoldásán – mondta Salát. Hozzátette: jelenleg építik a társadalombiztosítási rendszert, ráadásul próbálnak nagy ugrásokat végrehajtani a robotika területén is. A robotok alkalmazásával a kieső munkaerőt pótolnák, ezzel pedig a dráguló munkaerőt is ki tudják majd váltani – fogalmazott Salát Gergely.