Újabb bevándorláspárti döntést hozott az EP

 

Alig tíz héttel az EP-választás előtt, szinte az utolsó pillanatban újabb bevándorláspárti döntést hozott az Európai Parlament. A képviselők többsége megszavazta a menekültügyi és migrációs alapról szóló határozatot, mely alapján a következő uniós ciklusban a bevándorlók betelepítésére és ellátására az EU háromszor annyi pénzt költhet, mint eddig. Azoktól a tagállamoktól, amelyek nem támogatják a legális bevándorlást, elvennék az uniós források egy részét.

Borítékolható, hogy az európai parlamenti választások eredményeként változni fog az Európai Parlament összetétele. Hogy milyen irányba, arról javában folyik a találgatás, de az reálisnak látszik, hogy a hagyományos politikai formációk teret veszítenek, és a most meghatározó politikai ideológiák sem fognak olyan súlyt képviselni az új parlamentben, mint a mostaniban.

A brüsszeli főáramlat még a választás előtt megpróbálja átvinni azokat az elképzeléseit, amelyek az új kurzusban már nem biztos, hogy megkapnák a többség támogatását. Ilyen például a 2021–2027-es uniós költségvetés alapjainak a bebetonozása, amely nyilvánvalóan gazdasági szankciókkal sújtaná a renitensnek bélyegzett, vagyis az uniós elit által nem kedvelt országokat – hangzott el az M1 Híradójában.

Tovább pénzek a migrációt támogató országoknak

Ugyanakkor jutalmazná azokat a tagállamokat, amelyek a mostani bizottságnak vagy a parlamentnek tetsző, bevándorlóbarát migrációs politikát folytatnak. Ennek keretében további pénzügyi támogatást nyújtanának a menekültügyi és migrációs, valamint az integrációra irányuló uniós és tagállami intézkedések végrehajtásához.

A következő hétéves költségvetési ciklus menekültügyi és migrációs alapjáról szóló határozatot 347 igen, 260 nem és 47 tartózkodás mellett szavazta meg az Európai Parlament. A döntés szerint csaknem 10,5 milliárd eurót költenének menekültügyi és migrációs támogatásokra az érintett ciklusban.

Az Európai Uniónak és az Egyesült Királyságnak a szigetország uniós kiválását követő kapcsolatáról ülésezik az Európai Parlament (EP) Strasbourgban 2018. március 14-én. A Brexit ügyében megszavazott határozatban a képviselők azt szorgalmazták, hogy a szigetország maradjon tagja a belső piacnak és a vámuniónak, ennek lehetőségét azonban a brit kormány kizárta. (MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az Európai Parlament ülése Strasbourgban (Fotó: MTI/EPA/Patrick Seeger)

Az elfogadott javaslat szerint az alapból költenének a legális migrációs csatornák kialakítására, a harmadik országbeli állampolgárok integrációjára és az illegális migrációs elleni küzdelemre is. Szigorú feltételeket is előírnának, amelyek értelmében csak akkor kaphatna pénzt az alapból bármelyik tagállam, ha minden részfeladathoz hozzájárul.

Fidesz: Az EP bevándorláspárti többsége fokozná a migránsok betelepítésének ütemét

Halász János, a Fidesz-frakció szóvivője azt mondta, az EP bevándorláspárti többsége most éppen azt szavazta meg, hogy háromszorosára növeljék a migrációs alap pénzügyi keretét 2021 és 2027 között.

Hozzátette, a magyar baloldali EP-képviselők is támogatták az elképzelést. Hozzátette, pénzügyileg is meg akarják büntetni a migránsok betelepítését elutasító országokat, továbbá „fejpénzt”, 10 ezer eurót akarnak fizetni a betelepített migránsokért.

Évről évre csökken az agrárköltségvetés összege

Tizenöt évvel korábban az unió költségvetésének csaknem 50 százalékát az agrárköltségvetés képviselte – jelentette ki Kapronczai István agrárközgazdász az M1 Szemtől szembe című műsorában. Ez a szám azonban évről évre kevesebb, és idén még 24 százalékkal csökkentené Brüsszel a Magyarországnak járó agrártámogatásokat, melyeket a migráció finanszírozására csoportosítana át.

A csökkentés a támogatás két pillérjét – a közvetlen kifizetéseket és a vidékfejlesztéseket – eltérően érinti. Magyarország esetében, a javaslatban foglaltak szerint a közvetlen kifizetések csökkentése körülbelül 4 százalékot tesz ki folyó áron, a vidékfejlesztések esetében pedig 16 százalékot – közölte Kapronczai. Hangsúlyozta, ha azonban ezeket a számokat reál áron nézzük, a 4 százalékból már 15, a 16 százalékból pedig már 30 százalék lesz.

Hozzátette, jelentős összegekről van szó, amely már nemcsak gazdasági, de társadalmi kérdéseket is érint. Ha valóban csökken az agrártámogatásokra szánt összeg, a magyar gazdáknak jelentős hátránnyal kell számolniuk, és ezt nehezen lehet majd behozni.

Az ideológiákban is változás látszik

De nemcsak az agrárpolitikában, hanem az ideológiákban is változás látszik – mondta ifj. Lomnici Zoltán alkotmányjogász a műsorban. Manfred Weber, az Európai Néppárt frakcióvezetőjének budapesti látogatása egyértelműen rámutatott arra, hogy csökkennek a különbségek a néppárti, a szocialista és a liberális politikák között. A kérdés az, hogy a brüsszeli elit megtartja-e azt az alapszerződésben rögzített tételt, mely szerint az Európai Tanács határozza meg az uniós költségvetés fő irányait – jegyezte meg.

Ismeretes, hogy az Európai Parlament 577 milliárd forintnak megfelelő eurót kíván álcivil liberális NGO-knak folyósítani, mindezt úgy, hogy megpróbálják valahogyan kikerülni a nemzetállamok vezetőit. Véleménye szerint azonban ez teljességgel ellentétes a lisszaboni szerződésben foglaltakkal.

Egyre jobban visszaszorul a vidéki életforma

Az ENSZ legutóbbi felmérései alapján az emberiség 54 százaléka él városokban, és ez az arány 2050-re 66 százalékos lehet. Ebből az látszik, hogy a vidéki életforma egyre jobban visszaszorul, és ezt a tendenciát tovább erősítheti, ha megnyirbálják az agrárpénzeket. Ugyanakkor a fennmaradó 34 százaléknak ugyanúgy meg kell majd termelnie az élelmiszert a városi lakosság számára, hiszen vidéki életforma nélkül nehezen elképzelhető a városi lét – mutatott rá ifj. Lomnici Zoltán.

Az is kiderült, Brüsszel azt tervezi, hogy a támogatások kifizetését jogállamisági feltételekhez kötné, és az általa nem kedvelt országokat – köztük Magyarországot is – gazdasági szankciókkal sújtaná. Ez ellen nemcsak hazánk, de több más tagország is tiltakozik, mert komoly gazdasági és politikai problémákhoz vezethet – fűzte hozzá Kapronczai István.