Bár jelenleg négy százalék feletti a gazdasági növekedés és európai mércével rendkívül alacsony az államadósság, mégis számos folyamat abba az irányba mutat, hogy akár ismét gazdasági válságba kerülhet Törökország. A piac ugyanakkor a korábbinál kevésbé tart attól, hogy a török folyamatok továbbterjednek a régió más országaira.
Az elmúlt másfél évtizedben a török gazdaságpolitika látványos sikertörténet volt, de most ismét a bajokról cikkezik a gazdasági sajtó. A Recep Tayyip Erdogan által alapított Igazság és Fejlődés Pártja (AKP) 2002-ben válságos időszakban került hatalomra, egy a csőd szélén álló, a Nemzetközi Valutaalap (IMF) lélegeztetőgépére kötött gazdaságot örökölt.
A 2002-től 2016-ig tartó időszakban az ország GDP-je éves szinten átlagosan közel hat százalékkal emelkedett, az inflációt leszorították és ez idő alatt több mint 200 milliárd dollár működőtőke áramlott be az országba.
A 2016-os puccskísérlet halálos áldozatainak emlékére tartott nagygyűlés résztvevői (Fotó: MTI/EPA/Erdem Sahin)
Elemzők kiemelték, hogy a gazdaságpolitikára nem csupán a makrogazdasági mutatók javulása, az ipar és az infrastruktúra fejlesztése volt jellemző, hanem az is, hogy széles tömegek is profitáltak az életszínvonal emelkedéséből.
Bár sikeresen szorították le az inflációt, stabilizálták a török lírát és látványosan nőtt az életszínvonal, az elmúlt évek növekedését a dollár alapú hitelek fűtötték. A török gazdaság jelentős fizetési és kereskedelmi mérleg hiánnyal működik, amelyet külföldi hitelekkel finanszíroznak. Ennek költsége a várakozás szerint emelkedni fog a kamatemelések után.
Sérülékennyé vált a gazdaság
Törökországban az elmúlt években a folyó fizetési mérleg GDP-arányos hiánya jelentős – 2017-ben például 5,5 százalék – volt. Ez ha nem is egy válságot, de egy egyensúlytalanságot mindenképpen előre jelez – nyilatkozta a hirado.hu-nak Regős Gábor, a Századvég elemzője.
A Bloomberg adatai szerint a cégek 300 milliárd dolláros adósságot halmoztak fel és ehhez jön még a lakosság 150-200 milliárd dolláros tartozása, aminek törlesztése a török deviza gyengülésével jelentősen megdrágult.
Mindaddig, amíg az alacsony kamatok kitartottak ez nem okozott gondot, de ahogy az amerikai jegybank elkezdte szigorítani monetáris politikáját, úgy vált egyre nyilvánvalóbbá a török gazdaság sérülékenysége is – mondta az elemző.
Sok tényező hozzájárulhat egy következő nagy válsághoz, azonban fontos hangsúlyozni, hogy ennek sem az idejét, sem az elindítóját nem tudjuk előre – ha tudnánk, talán meg is lehetne akadályozni. Egy következő válság indulhat akár Olaszországból is, de nem kizárt egy újabb hitelezési buborék vagy a kereskedelmi háború hatása sem.
Kerülnék a népszerűtlen intézkedéseket
Szakértők szerint a külső egyensúly helyreállításához a hitelből történő fogyasztást kellene csökkenteni, például a kamatok drasztikus megemelésével, amely gazdasági visszaeséshez vezet. Értelemszerűen ezt a népszerűtlen lépést igyekeznek elkerülni.
Itt került szembe a kormányzat és a jegybank álláspontja. Az elnök többször is kritizálta a központi bankot a magas kamatok miatt és nyomást gyakorolt a jegybanki döntéshozókra, hogy csökkentsék azokat. Mindezt a jegybanki függetlenség elleni támadásként értékeltek a befektetők, akik a magas infláció miatt magasabb kamatokat várnának el.
Mivel ennek sokáig nyomát sem látták, ezután került lejtőre májusban a török líra árfolyama és gyengült történelmi mélységekbe. Éves szinten az értékvesztése megközelítette a 25 százalékot. A török líra árfolyamvesztése az egész feltörekvő régiót negatívan érintette. A tőzsdei árfolyamok és közép-kelet-európai régió devizái is jelentős értékvesztést könyveltek el.
A már-már pánikszerű eladási hullámnak a török jegybank május 23-i rendkívüli ülése vetett véget, amikor 300 bázisponttal megemelték az alapkamatot.
Elemzők szerint nem lehet eltekinteni a gazdasági problémák és demokratikus intézmények elleni támadások közötti összefüggésektől. A tisztogatások után a szakemberek helyére a politikailag megbízható és lojális szereplők kerültek, ami elemzők szerint tankönyvi példája az elkerülhetetlen intézményi hanyatlásnak.
Mérsékelt hatása lenne egy válságnak
Regős Gábor elmondta, hogy korábban a török folyamatok jobban kihatottak a régió egészére, most a régió többi valutája már nem veszített tovább értékéből. Ehhez hasonlóan a forint gyengülése is megállt, némiképp erősödött is, bár a korábbi 310 körüli szintet még nem érte el. Az eltérő folyamatokat az magyarázhatja, hogy a piac a korábbinál kevésbé tart attól, hogy a török folyamatok továbbterjednek a régió más országaira.
