Trump megtorlással fenyegeti Kínát

 

Az amerikai elnök hétfőn este bejelentette, hogy további 200 milliárd dollár értékben kíván védővámot kivetni kínai termékekre: Trump közleménye szerint utasítást adott Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő hivatalának, hogy dolgozza ki, mely kínai árucikkeket érinthetnek az újabb védővámok – lépése megtorlás azért, mert Peking a múlt héten amerikai termékekre – elsősorban marhahúsra, szárnyasokra, dohányárura és gépkocsikra – kivetendő, 50 milliárd dollár értékű tarifaemelésről hozott döntést.

Trump hétfőn leszögezte: amint a védővámok bevezetésével kapcsolatos jogi előkészületek lezárulnak, a vámokat azonnal bevezetik, ha Kína nem vonja vissza a nemrégiben bejelentett védővámokat. „Kína legutóbbi cselekedete egyértelműen jelzi eltökéltségét, hogy fenntartsa az Egyesült Államok állandó és tisztességtelen hátrányos helyzetét, amit nagy, 376 milliárd dolláros kereskedelmi deficitünk is jelez” – hangoztatta az amerikai elnök közleménye. A The Wall Street Journal című lap értesülései szerint egyelőre nem világos, hogy Lighthizer hivatala mennyi időt kapott a védővámokkal sújtandó termékek listájának összeállítására. A lap megjegyzi: a védővámok bevezetését az amerikai elnök nyomásgyakorlásként alkalmazza, annak érdekében, hogy így kényszerítse tárgyalóasztalhoz az Egyesült Államok kereskedelmi partnereit, és végső soron rábírja őket piacaik nagyobb mértékű megnyitására az amerikai termékek előtt.

Kína bírálja a „zsarolást” és megtorlással fenyeget 

Zsarolásnak és szélsőséges nyomásgyakorlásnak minősítette Kína kereskedelmi minisztériuma Donald Trump amerikai elnök bejelentését: Pekingben kedden kiadott közleményében a kínai kereskedelmi minisztérium leszögezte, hogy átfogó intézkedésekkel határozottan visszavág, ha Trump elnök valóra váltja fenyegetését. „Ha az Egyesült Államok elveszíti józan eszét, és közzéteszi a (vámokkal megcélzott kínai importcikkeket tartalmazó) listát, Kína kénytelen lesz mennyiségi és minőségi intézkedések kombinációját foganatosítani egy energikus megtorlás formájában” – hangoztatta a tárca, leszögezve, hogy nemcsak az Egyesült Államok és Kína népe, hanem az egész világ érdekeit sérti az amerikai protekcionista kereskedelempolitika.

Donald Trump amerikai elnök (MTI/EPARoman Pilipej)

Donald Trump amerikai elnök (MTI/EPARoman Pilipej)

Keng Su-ang külügyi szóvivő szokásos napi sajtótájékoztatóján felszólította az amerikai elnököt, hogy hagyjon fel kártékony kijelentéseivel és tetteivel. Megismételte, hogy Kína nem akar kereskedelmi háborút, de nem is fél tőle. Trump elnök hétfő este közölte: utasította Robert Lighthizer kereskedelmi főképviselő hivatalát, hogy állítsa össze a listát arról, hogy mely kínai árucikkekre vessék ki a 10 százalékos pótlólagos vámot. Az újabb, 200 milliárd dollár értékű termékeket sújtó vámemelési döntést azzal indokolta Trump, hogy Peking a múlt héten 50 milliárd dollárnyi amerikai importcikkre – elsősorban marhahúsra, szárnyasokra, dohányárura és gépkocsikra – vetett ki 25 százalékos vámot. A pekingi kormány az azonos értékű és mértékű, korábban meghozott amerikai döntésre válaszolt a 25 százalékos vám bevezetésével.

Ha Kína nem vezeti be a vámokat, Amerika is visszalép

Az amerikai elnök a pénteki kínai válaszlépést úgy értelmezte, hogy Kína „nem hajlandó változtatni az amerikai szellemi tulajdonjogokkal és technológiákkal kapcsolatos igazságtalan gyakorlatán, eltökélt arra, hogy folyamatosan igazságtalan és előnytelen helyzetben tartsa az Egyesült Államokat, amit jól tükröz a kétoldalú kereskedelmi forgalomban kialakult 376 milliárd dolláros amerikai deficit”. Jelezte azt is, hogy ha Peking mégsem vezeti be a múlt héten megígért vámokat, úgy ő is visszalép a 200 milliárd dollárnyi kínai termékeket célzó 10 százalékos vámtól.

San Csung kínai kereskedelmi miniszter (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

San Csung kínai kereskedelmi miniszter (MTI Fotó: Szigetváry Zsolt)

Az amerikai elnök hétfőn bejelentett, váratlanul gyors és meredek döntésének hírére erősen gyengültek az irányadó tőzsdeindexek szerte a világban. A Morgan Stanley Capital International által számított, Japánt kivéve az ázsiai részvénypiacok árfolyam-alakulását mérő index (MSCI Asia ex Japan) 1,93 százalékkal, 548,93 pontra, négyhavi, az irányadó sanghaji tőzsdeindex pedig kétéves mélypontra süllyedt. A kínai jüan dollárhoz viszonyított árfolyama öthavi mélypontra gyengült, de kereszttűzbe került az ausztrál dollár és a dél-afrikai rand is. A válságok idején biztos menedéknek tekintett államkötvények ára emelkedett, a japán jen és a svájci frank szintén jelentősen drágult.

A vezető európai tőzsdemutatók 0,5 és 1,4 százalék közötti mínuszban álltak délelőtt fél 12-kor, a szemet szemért fogat fogért elv alapján éleződő amerikai-kínai kereskedelmi viszály megtépázta az autógyártók, a bányaipari és a technológiai vállalatok árfolyamát. Különösen megszenvedték a napot a német autógyártók, például a Volkswagen 2,17 százalékos, a BMW pedig 1,26 százalékos mínuszban forgott. A határidős jegyzések alapján arra lehet számítani, hogy a New York-i tőzsde az európaiakhoz hasonló veszteségben nyit.