Ami titok, az titok is marad – az EU tesz róla

 

Még májusban tűzte lobogóra az Európai Unió, hogy egyfajta biztonságos személyiségi „kikötőt” létesít területén, ahol az unió állampolgárainak magánügyei biztonságban vannak – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában, ahol szó esett arról is, hogy habár megkezdődtek a tárgyalások az unióval a Brexitről, Nagy-Britanniában teljes a káosz.

Brüsszelben megkezdődtek a Brexit tárgyalások és azonnal sikerült megállapodásra jutni a megbeszélések legfőbb prioritásairól és a menetrendről. Az első szakaszban az uniós és a brit állampolgárok jogairól, a brit pénzügyi kötelezettségekről, továbbá az ír és észak-ír határokról egyeztetnek. Bizakodásra ad okot a továbbiakat illetően, hogy Theresa May brit kormányfő a brüsszeli uniós csúcstalálkozón bejelentette, hogy az Egyesült Királyság uniós tagságának megszűnése után is a szigetországban maradhatnak azok az uniós állampolgárok, akik még a kiválás előtt érkeztek – derült ki a Kossuth Rádió Európai Idő című műsorából.

Theresa May úgynevezett „kemény” Brexitről szóló tervei politikai támogatás hiányában drámaian meggyengültek és igencsak „felpuhultak” mire hétfőn a Brexit-tárgyalások első hivatalos nyitónapján tárgyalóasztalhoz ült Michel Barnier, az Európai Bizottság Brexit-főtárgyalója és David Davis Brexit-ügyi miniszter – fogalmazott a közmédia londoni tudósítója.

Teljes a káosz Nagy-Britanniában

A brit népszavazás után bizonytalanságba került polgárok helyzetének megnyugtató rendezéséről viszonylag hamar megállapodhat Brüsszel és London. A csütörtöki tárgyaláson már maga Theresa May tájékoztatta politikustársait az általa elképzelt intézkedésekről, amelyek szerint London a szigetországban élő 3 millió uniós állampolgárnak megadná a jogot, hogy Nagy-Britanniában maradhasson teljes jogú állampolgárként. Azonban hasonló garanciákat kért az Európában élő britek számára is.

Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)

Brexit ellen tüntető aktivista a londoni Legfelsőbb Bíróság épülete előtt 2018. június 12-én. A Brexit-folyamat leállítását követelő tüntetők keresetet nyújtottak be a Lisszaboni Szerződés 50. cikkelye aktiválása jogszerűségének megállapítása céljából. (MTI/EPA/Will Oliver)

Közben Nagy-Britanniában teljes a káosz, egyre világosabb ugyanis, hogy a britek nem igazán tudják, mit is akarnak. Leginkább úgy szeretnének kilépni az Európai Unióból, hogy közben ne változzon semmi. Ráadásul a félresikerült választás nyomán ismét kiújultak a párton és a kormányon belüli, továbbá a konzervatívok és a munkáspárt közti viták is arról, hogy milyen Brexit lenne a megfelelő az emberek mindennapjai szempontjából.

Ha radikális, az a baj, ha nem radikális, akkor az a baj

A konzervatívok egyik fele pártszakadással fenyeget, ha Theresa May nem elég radikális Brexitet valósít meg, a képviselők másik fele pedig akkor buktatná meg a kormányfőt, ha ragaszkodna a keményvonalas terveihez. Theresa May egyébként a skótok és észak-írek jóváhagyása nélkül sem vihetné véghez Brexittel kapcsolatos elképzeléseit – fűzte hozzá a tudósító.

A titok titok marad?

Az Európai idő című műsorban továbbá foglalkoztak a magánügyek szentségével is. Az Európai Unió ugyanis egyfajta biztonságos személyiségi „kikötőt” létesítene az unió területén, ahol az állampolgárok magánügyei biztonságban vannak.

Ha egy felhasználó azt tapasztalja, hogy nem titkosítottak az üzenetei vagy beszélgetései, akkor feljelentést tehet az ügyben – fejtette ki az informatikai biztonsági szakértő. Keleti Artúr hozzátette, az angliai terrortámadás után az angol kormány gyengítette a titkosítást, ezzel lehetőséget adva a bűnüldöző szerveknek, hogy nagyobb bepillantást nyerjenek a magánbeszélgetésekbe, azonban az Európai Unió már akkor sem engedte ezt meg, követelve, hogy a magánbeszélgetések és üzenetek titkosítva maradjanak, amely megnehezítené a titkosszolgálatok munkáját.

A szakértő szerint köztes megoldásra lenne szükség, amely bizonyos esetekben lehetővé tenné a bűnüldöző hatóságok és titkosszolgálatok számára, hogy hozzáférjen adatainkhoz.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo