Három magyar város versenyez az Európa Kulturális Fővárosa címre

 

Tavaly év végén lezárult az első, tíz hónapig tartó pályáztatási időszak. A hét beérkező pályázatból a zsűri hármat juttatott tovább, a városok az elkövetkező 10 hónapban tökéletesíthetik a pályázatukat.

Ezek a magyar városok esélyesek az Európa Kulturális Fővárosa címre

Hoppál Péter a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában beszélt arról, hogy lezárult a 2023-as Európa Kulturális Fővárosa (EKF) pályázat elbírálásának első szakasza.

Az Európai Bizottság szándéka szerint a kultúra, illetve a kulturális feladatok ellátása a nemzeti kormányok hatáskörében van, és erre külön forrást nem biztosítanak, Magyarország kormánya mégis úgy határozott, hogy közösségfejlesztési célokra mintegy 103 milliárd forintot fordít az Emberi Erőforrás Fejlesztési Operatív Program (EFOP) keretein belül. Az EFOP továbbá segíti az Európa Kulturális Fővárosa című programra való felkészülést is. Néhány éven belül ugyanis immár másodszor bonyolítják majd le a programot Magyarországon.

 

2017 decemberében ugyanis lezárult az első, tíz hónapig tartó pályáztatási időszak, és a zsűri – amely az európai intézmények delegáltjaiból áll – a Magyar Nemzeti Múzeumban háromnapos zártkörű tárgyalás keretében vizsgálta meg a hét beérkezett pályázatot. A továbbjutók – Debrecen, Veszprém, Győr – a következő tíz hónapban még tökéletesíthetik pályázatukat, azonban a kultúráért felelős miniszter felhívta a figyelmet: a végleges döntést Balog Zoltán hozza majd meg, miután megkapta a zsűri véleményét írásban is.

Szankcionálhatja az unió a közösségi oldalak működését

Továbbra sem felelnek meg az Európai Unió fogyasztóvédelmi szabályainak a nagy internetes közösségi szolgáltatók, így a Facebook, a Twitter, és a Google. Az Európai Bizottság újabb lépéseket tenne annak érdekében, hogy a cégek módosítsák a szerződési feltételeket és lépjenek fel sokkal határozottabban a csalások ellen – hangzott el a Kossuth Rádió Európai idő című műsorában.

Tóth Norbert, az Alapjogokért Központ kutatója kifejtette, hogy a felhasználási feltételek között az adott oldalak nem rendelkeznek arról, hogy visszajár-e a vételár, vagy hogyan szankcionálják azokat, akik hamis termékekkel kereskednek, vagy hogy egyáltalán elállhat-e a vásárlástól a fogyasztó. Ezen változtatna az unió. 2018 áprilisában az Európai Bizottság egy új programot hirdetne ki, Új megállapodás a fogyasztói érdekekért címmel. Tóth Norbert úgy látja, a csomagban várhatóan arra tesznek majd javaslatot, hogy a meglévő irányelveket rendeletekre cseréljék, amelynek következménye, hogy a fogyasztói jogok érvényre juttatásának a hatékonysága növekedjen, hiszen az unió jobb érdekérvényesítő a nagy vállalatokkal szemben, mint a tagállamok külön-külön.

Tóth Norbert elmondta, hogy a három vállalat közül az unió megkeresésére a Google reagált kedvezően, legkevésbé pedig a Facebook. Megjegyezte, ennek ellenére úgy tűnik, hogy mind a három szolgáltató tett ígéreteket az uniónak.

A cikk az Euranet Plus szervezettel, az Európai Unióról szóló hírek legfontosabb rádiós hálózatával együttműködésben készült. Értsük meg jobban Európát!

euranet logo