Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget

 

Teljes harckészültségbe helyezték az ukrán hadsereget, válaszul az „orosz agresszióra” az Azovi-tengeren – jelentették hétfőn ukrán hírportálok, idézve az ukrán vezérkar közleményét.

A vezérkar úgy fogalmaz, hogy az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács (RNBO) döntést hozott a „hadiállapot jogi helyzetének” bevezetéséről, és ennek alapján a hadsereg főparancsnoka utasítást adott a hadsereg teljes harckészültségbe helyezésére. A védelmi minisztérium közlése szerint az Ukrán Biztonsági Szolgálat (SZBU) egységeit is készültségbe helyezték.

A hétfő délutáni rendkívüli parlamenti ülésen hoznak döntést

Éjfél körül adott hírt az ukrán média arról, hogy az RNBO vasárnap éjjel tartott ülésén hadiállapot bevezetését javasolta hatvannapos időtartamra, amit támogatásáról biztosított Petro Porosenko államfő. A hadiállapot bevezetéséről az ukrán parlament hoz majd végleges döntést hétfő délutáni rendkívüli ülésén. A hadiállapot az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája, nem jelent hadüzenetet.

Petro Porosenko ukrán elnök vezeti az ukrán Nemzetbiztonsági és Védelmi Tanács ülését Kijevben (Fotó: MTI/EPA/Pool/Elnöki sajtószolgálat/Mihajlo Markiv)

Az UNIAN ukrán hírügynökség hétfő reggeli jelentése szerint az RNBO ülésén Viktor Muzsenko vezérkari főnök részletes tájékoztatást adott a kercsi incidensről, és az általa adott információk pontosabb képet rajzolnak a tengeri incidensről.

Eszerint három ukrán hadihajó – két kisebb páncélozott tüzérségi naszád és egy vontató – pénteken útnak indult az állandó állomáshelyéről, Odesszából Mariupolba, amiről előzőleg értesítették az orosz felet, betartva a hajózás biztonságára vonatkozó nemzetközi előírásokat.

Másnap, szombaton értesítést kaptak az orosz féltől a tengeri út lezárásáról a Kercsi-szorosnál, de a Spanyolországban lévő nemzetközi „kontrollközponttól” erről nem kaptak megerősítést. Muzsenko szerint vasárnap, helyi idő szerint hajnali négy órakor két alkalommal fordultak a „megszállt Kercs diszpécseri központjához”, tisztázandó az áthaladás lehetőségét és menetrendjét a szoroson, de mivel választ nem kaptak, az ukrán hajók folytatták útjukat Mariupolba.

Csak órákkal később kaptak az ukrán hajók utasítást arra, hogy induljanak a „várakozási területre”, ahol tájékoztatást kapnak majd az áthaladás rendjéről (a Krím félsziget négy évvel ezelőtti orosz annektálása után épült 18 kilométeres híd közepén van egy megemelt szakasz, amely alatt nagyobb hajók is áthaladhatnak).

Vasárnap 11 órakor kaptak tájékoztatást az átjáró lezárásáról

A vezérkari főnök felhívta a figyelmet arra, hogy vasárnap 11 órakor kaptak tájékoztatást az átjáró lezárásáról, és ekkor jelent meg az információ a spanyolországi központban is. Muzsenko azonban felhívta a figyelmet arra, hogy mintegy két és fél órával ezután, 13.40 és 13.50 között három orosz hadihajó – kettő közülük diverzió elleni naszád volt – is átment a híd alatt, holott orosz közlés szerint a Kercsi-szoros ekkor járhatatlan volt egy zátonyra futott hajó miatt.

A tábornok szerint az ukrán hadihajók aznap este, 17 órakor úgy döntöttek, hogy visszatérnek állandó állomáshelyükre, Odesszába, de miután útnak indultak a „várakozási helyről”, az őket kísérő orosz hajók blokád alá vették őket, és tüzet nyitottak rájuk.

Az incidensben, mely a Krím partjaitól 13-14 tengeri mérföldre történt, hat ukrán tengerész megsebesült. Hétfőn reggel a TASZSZ hírügynökség közölte, hogy három ukrán tengerészt könnyebb sebesülésekkel ápolnak egy kercsi kórházban, állapotuk stabil.

Az UNIAN emlékeztet arra, hogy néhány órával korábban, vasárnap reggel is történt egy incidens: egy orosz határőrhajó nekiment a három, terv szerint haladó ukrán hadihajó egyikének, egy vontatóhajónak. Az ukrán hajóban károk keletkeztek.

Moszkva: Az ukrán hadihajók jogtalanul hajóztak be

Moszkva álláspontja szerint az incidenst az váltotta ki, hogy az ukrán hadihajók jogtalanul hajóztak be az ideiglenesen lezárt orosz területi vizekre. Nem kértek áthaladási engedélyt, ezért nem is iktatták be őket az áthaladási menetrendbe. A Szövetségi Biztonság Szolgálat (FSZB) és a Fekete-tengeri Flotta hajói azonnali megállásra szólították őket, de mivel erre nem reagáltak, ráadásul veszélyes manővereket tettek, tüzet nyitottak rájuk.

A Kercsi incidensben az oroszok által megszállt három ukrán hadihajó a Kercsi-szoros közelében (Fotó: MTI/AP)

A tengeri incidens után mindhárom hajót orosz különleges egységek szállták meg. Muzsenko szerint az incidens óta nem tudják felvenni velük a kapcsolatot. A három hadihajó fedélzetén 23 ukrán tengerészt tartózkodott, sorsuk egyelőre nem ismert.

Andot Lozovoj, az FSZB határőrségének illetékese vasárnap reggel azt közölte, hogy az ukrán hajókat Kercs kikötőjébe kísérik. Hozzátette, hogy az orosz hatóságok határsértés miatt eljárást indítottak.

Orosz hírügynökségek arról tájékoztattak, hogy hétfőn kora hajnalban újra megnyitották a közlekedést a Kercsi-szoroson, de csak a polgári rendeltetésű hajók számára.

Az orosz külügyminisztérium bekérette az ukrán ügyvivőt 

Bekérette az orosz diplomáciai tárca Ukrajna moszkvai ideiglenes ügyvivőjét a Kercsi-szoros térségében tanúsított „agresszív és provokatív ukrán lépések” miatt – jelentette ki Marija Zaharova orosz külügyi szóvivő hétfőn a Rosszija 24 hírtelevíziónak.

Szergej Lavrov orosz külügyminiszter szerdán idő előtt távozott egy UNESCO-témájú moszkvai tanácskozásról, arra hivatkozva, hogy a külpolitika több irányában „meglehetősen feszült helyzet” alakult ki.

Leonyid Szluckij, az orosz parlament külügyi bizottságának elnöke újságíróknak úgy nyilatkozott, hogy az incidens oka az lehetett, hogy Petro Porosenko elnök hadiállapot – az ukrán jogrendben a rendkívüli állapot egy fajtája – bevezetésével próbálja meg elhalasztani vagy eltöröltetni a márciusban esedékes ukrajnai államfőválasztást, amelynek megnyerésére jelenleg kevés esélye van. Ugyanakkor kijelentette: biztos benne, hogy rendezni lehet a helyzetet.

Hasonlóképpen foglalt állás a felsőház külügyi bizottságának elnöke

Hasonlóképpen foglalt állást Facebook-bejegyzésében Konsztantyin Koszacsov, a felsőház külügyi bizottságának elnöke, aki szerint Kijevnek a hadiállapot bevezetéséhez volt szüksége az incidensre, amely egyúttal Porosenko elnökválasztási kampányának nyitányát is jelenti.

Dmitrij Peszkov, a Kreml szóvivője november 16-án arra figyelmeztetett, hogy Oroszország intézkedéseket hozhat az orosz tengerhajózás, az orosz jogi és magánszemélyek védelmében az Azovi-tengeren. Nem konkretizálta, hogy melyek lehetnek ezek az Ukrajnával szemben meghozandó lépések, de kijelentette, hogy azok szigorúan összhangban állnak majd a nemzetközi joggal.

Az Azovi-tenger a Fekete-tenger északi öble, amellyel a Krím félsziget és Tamany-félsziget közötti Kercsi-szoros köti össze. A tenger északi és északnyugati partja Ukrajnához, keleti és nyugati partja Oroszországhoz tartozik. A Krím 2014-ben történt orosz annektálása óta a határvonal pontos helye – különösen a Kercsi-szorosban – vita tárgyát képezi a két ország között.

Moszkva és Kijev között az elmúlt hónapokban kiéleződött a feszültség a fekete-tengeri és az azovi-tengeri hajózás és halászat körül. Az ukrán határőrizet november közepén közölte, hogy 15, a Krím meglátogatása miatt feltartóztatott hajót horgonyoztat Berdjanszk és Mariupol kikötőjében, és további 940 törvénysértő hajó mozgását figyeli.

A NATO és az EU önmérsékletre intette Oroszországot és Ukrajnát

Oana Lungescu, az észak-atlanti szövetség szóvivője vasárnap esti nyilatkozatában elmondta: a NATO figyelemmel kíséri az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál kialakuló helyzetet, kapcsolatban vagyunk az ukrán hatóságokkal. Önmérsékletre és a feszültség csökkentésére szólítunk fel.

A szóvivő hangsúlyozta, Oroszországnak biztosítania kell az ukrán kikötők akadálytalan megközelítését a nemzetközi jognak megfelelően. A NATO teljes mértékben támogatja Ukrajna önállóságát és területi egységét, beleértve hajózási jogát felségvizein – tette hozzá a szóvivő.

Ugyancsak önmegtartóztatásra intette a feleket az Európai Unió is. A szervezet külügyi szolgálatán keresztül nyilvánosságra hozott közleményében hangsúlyozza: az Azovi-tengeren és a Kercsi-szorosnál veszélyes mértékben fokozódott a feszültség, a mostani események azt bizonyítják, hogy a stabilitás hiánya és a feszültség elkerülhetetlenül növekszik, amikor figyelmen kívül maradnak a nemzetközi együttműködés alapvető szabályai.

Hangsúlyozták: a Kercsi-szoroson át a Krím félszigetre vezető híd Ukrajna hozzájárulása nélkül épült, amely az ország önállóságának és területi egységének megsértését jelenti. Mivel a híd korlátozza a hajók áthaladását a szoroson az Azovi-tengeren található ukrán kikötőkbe, s mivel Moszkva szigorította a tengeri közlekedés ellenőrzését, az EU reményét fejezte ki, hogy Oroszország visszaállítja a szabad áthaladás lehetőségét a Kercsi-szoroson.

Az Európai Unió sem most, sem a jövőben nem fogja elismerni a Krím félsziget jogellenes orosz megszállását – tette hozzá a közlemény.