Nagyobb részvételre számítanak az idei székely szabadság napján

 

Marosvásárhelyen a résztvevők az elmúlt években kialakult forgatókönyv szerint megemlékezést tartanak a 164 éve kivégzett székely vértanúk obeliszkjénél, majd kinyilvánítják a Székelyföld területi autonómiája iránti igényüket, és az ezt rögzítő kiáltványt mintegy két és fél kilométert vonulva viszik a város főterére, a prefektus hivatalához.

A szervezők az idei évforduló hétvégi időpontja és a magyar politikai pártok és szervezetek januári autonómiamegállapodása, valamint a hatósági gáncsoskodás enyhülése miatt is arra számítanak, hogy idén nagyobb számban vesznek részt Székelyföld minden részéről a megemlékezők és tüntetők a marosvásárhelyi rendezvényen, mint az elmúlt években.

Résztvevők a székely vértanúk emlékművénél tartott megemlékezés után a székely szabadság napján, 2017. március 10-én (MTI Fotó: Boda L. Gergely)

MTI-fotó: Boda L. Gergely

A február elején közzétett felhívásában Izsák Balázs, a Székely Nemzeti Tanács elnöke arra figyelmeztetett, hogy az idei marosvásárhelyi felvonulásra egy olyan évben kerül sor, amikor kibontakozása századik évfordulóját ünnepli a székely önrendelkezési mozgalom, amikor ötven év telt el azóta, hogy Nicolae Ceausescu kommunista diktátor megszüntette a Székelyföldre kiterjedő Magyar Autonóm Tartományt, amikor harmadjára került a román parlament asztalára a Székelyföld területi autonómiájának statútumtervezete, és amikor Románia – azóta leváltott – miniszterelnöke akasztással fenyegette meg a székelyeket. Izsák Balázs úgy vélte: a tömegrendezvénynek azt kell bizonyítania, hogy nem sikerült megfélemlíteni a székelyeket.

A rendezvény 2013-ban került a figyelem középpontjába, amikor a szervezők becslése szerint több tízezren vonultak a vesztőhelyről a prefektusi hivatalhoz autonómiát követelve. Az ezt követő években Dorin Florea marosvásárhelyi polgármester és a rendfenntartó szervek megpróbálták megakadályozni, vagy korlátozni a felvonulást, erről azonban csak 2015-ben voltak kénytelenek lemondani a szervezők. A 2016-os és a későbbi tiltakozásokat egy évvel korábban bejelentették, hogy legyen idő pereskedni a felvonulás jogáért. 2016-ban a csendőrség közel száz szervezőt, résztvevőt és önkéntes rendfenntartót bírságolt meg csendháborításért, és szervezési hiányosságokért de később valamennyi bírságot érvénytelenítette a bíróság.