Kajak-kenu, öttusa, vívás és asztalitenisz sportágakban rendez idén világbajnokságot hazánk. Az ilyen méretű és jelentőségű sportesemények rendkívül pozitív hatással vannak a gazdaságra. Az április 21. és 28. között megrendezett asztalitenisz vb-n például 51 ország képviselői vettek részt, a rendezvény költségvetése kétmilliárd forint volt.
Az asztalitenisz-világbajnokság kétmilliárd forintos költségvetését a világbajnokság saját bevételei és a magyar állam fele-fele arányban finanszírozták.
A magyar gazdaság ugyanakkor jelentős haszonnal számolhat.
Az Asztalitenisz Szövetség elnöke szerint nagyságrendileg körülbelül 10 milliárd forintot mozgathat meg az esemény a hazai gazdaságban – hangzott el az M1 Forint, fillér című műsorában.
Nátrán Roland elmondta: az áfa teljes mértékben lecsapódik a központi költségvetésben, tehát már nagyjából 500 millió forint visszaérkezik a központi költségvetésbe. Ezt követik a különböző egyéb adófajták is. Ezen felül pedig körülbelül 1500 regisztrált, akkreditált résztvevője van a világbajnokságnak és nagyjából 50 ezer néző követi a 8 nap alatt a helyszínen.
Erősödő főváros
Az ilyen sportesemények Budapest turisztikai vonzerejét, diplomáciai és sportdiplomáciai pozícióját is erősítik. Nátrán Roland kiemelte: az események mindenképp
erősítik Budapest image-ét,
hogy Párizs és London után Európa Sportfővárosa a magyar főváros. Mint mondta, Budapest Európa három legfontosabb városa között van a sportrendezvények tekintetében.
Alapvetően kétféleképpen lehet ezeknek a sporteseményeknek a gazdasági hasznosságát mérni. Egyrészt mekkora bevételre tesznek szert a szolgáltatók. Hány vendégéjszakát töltenek el a külföldiek, mennyit fogyasztanak, szórakoznak és ebből mekkora plusz adóbevételre tehet szert a kormány. A másik az országimázs építése.
Szabados Gábor sportközgazdász emlékeztetett: az országimázs nemcsak a turizmusra hat. Óriási szerepe van annak, hogy milyen képet fest magáról Magyarország abban, hogy vonzóvá válik-e a külföldi befektetők számára. Ezen túl az olyan egyszerű gazdasági döntésekre is gondolni kell, hogy amennyiben például egy német vásárló valamelyik német hipermarketben azon gondolkodik, hogy egy francia vagy egy magyar bort vegyen le a polcról, akkor a magyar bort válassza azért, mert az ország pozitív képet festett magáról korábban – magyarázta Szabados.
Több milliárdos gazdasági aktivitás
A sportközgazdász kiemelte, hogy a Hungaroring Magyarország legsikeresebb sportrendezvénye. Évente megközelítőleg 30 milliárd forintos gazdasági aktivitást eredményez. A következő Labdarúgó Európa Bajnokság 2020-ban lesz. Az UEFA úgy döntött, hogy Európa 12 országában rendezik meg az EB-t. Ebből 4 mérkőzést Magyarországon.
A Magyar Labdarúgó Szövetség szakértője emlékeztetett arra is, hogy
a 2016-os EB mérkőzéseit több mint 5 milliárd ember nézte szerte a világon.
Jövőre pedig minden eddiginél több jegy értékesítésével számolnak. Szabó Gergő, a Magyar Labdarúgó Válogatott sajtófőnöke szerint komoly csomag hoz magával az EB. Mint mondta, miután az Európa Bajnokságra épül egy új stadion, ami képes lesz akár az Európa Liga, vagy a Bajnokok Ligája döntő befogadására is, akkor akár pár év múlva ilyen szintű eseményeknek is otthont adhat a magyar főváros.
Szabó kiemelte: akár évek múlva is anyagi következménye és bevétele az országnak abból, hogy jövőre EB-t rendezünk.
Verseny közben egy kis városnézés?
Országimázs szempontjából a kerékpár versenyek is kiemelt helyen szerepelnek. Ugyan kevesebben nézik, mint a futballt, azonban többet mutat a versenyt rendező városból. Magyarország a következő hónapokban több rangos kerékpárversenynek is otthont ad. 2020 májusában induló Giro d’Italia is Magyarországról rajtol.
Ez a világ második legismertebb kerékpár versenye a Tour de France után és a Vuelta de Espana előtt – mondta Princzinger Péter, a Magyar Kerékpáros Szövetség elnöke. Véleménye szerint egy ilyen sportesemény megnyitóját illetve záró eseményét
közel egymilliárd ember nézi a világ televíziói előtt.
Ehhez komoly kormányzati szándék kellett, illetve az olasz fél irányából bizalomra volt szükség a lebonyolításban résztvevő magyar partnerek irányába, mondta Princzinger.
A Testnevelési Egyetem tanulmányából kiderül, hogy a teljes sport iparág a nemzetgazdaság körülbelül 1.8 százalékát reprezentálja, amely 2015-ös áron nagyjából 370 milliárd forintot jelenthet.
